Tapasztalataim szerint a ruhatárak 80-90%-ból egyetlen alapvető és elemi építőkő hiányzik: az átgondoltság.
Nevezhetjük (a marketing terminológia után) Józan Paraszti Észnek, vagy életviteli vezérfonalnak, az alapelvek annyira egyszerűek, hogy szerintem a legtöbb emberben éppen ezzel keltik a gyanút: nem lehet, hogy csak ennyi! Akkor én miért érzem olyan lehetetlen küldetésnek az egészet?

Valószínű azért, mert száraz tárgyilagossággal gardróbot építeni nem annyira hűha-de-izgalmas elfoglaltság.
A legtöbb nő (és férfi) nem is vág bele, hiszen sokkal könnyebb a látványos, és gyorsan fogyasztható trendekbe szédülni, és vásárolni egy sokadik felesleges holmit, mint célirányosan keresni a hiányzókat.
A “Nincs egy rongyom se, amit felvegyek!” – érzés tehát a legtöbbször a valóságot takarja. A nők szekrényében valóban nincsenek meg azok a darabok, amik egy adott szituációban, egy adott összeállításhoz szükségesek lennének.

Talán nem véletlen, hogy leginkább azokat a férfiakat és nőket jellemzi a gondolkodósabb, precízebb megközelítés, akik munkájuk, vagy életvitelük okán valóban rá vannak kényszerítve, hogy ne csak impulzus jellegűen vásároljanak. Például egy igazgatói pozíció, egy bőröndből élős munkakör, egy külföldi tárgyalópartner elég erős nyomás, hogy tényleg helyre tegyük a gardróbunkat.

Bár nagyon sok irányban el lehet indulni a ruhatárunk feltérképezésében, az egyik legpraktikusabb és leghatékonyabb alapelvként próbáljuk meg mindig a szemünk előtt tartani, hogy:

Egy ideális ruhatár mellett nem jöhetünk zavarba!

A ruhatár végső soron olyan, akár egy kötelező elsősegély doboz. Tartalmaznia kell a minimumot az élet váratlan meglepetéseire. Ha mindezt az öltözködésünkre fordítjuk, a ruhatárat érdemes a legalapvetőbb szekciókra bontani:

  • Hivatalos – legyen az protokolláris esemény, vagy állásinterjú, vagy temetés, egy szett konzervatív összeállítással elő kell tudnunk bármikor rukkolni, mert vannak azok az alkalmak, amikor nincs helye a fast fashionnak, vagy a sportcipőnek.
  • Casual – ezen fogalom alatt én most a leggyakoribb, hétköznapi, “csinosan munkahelyre járós” darabokat értem, amik közé még mindig csak laza pénteken fér a farmer, és nem tartalmaznak tapadós, feszülős, alul-öltözős, vagy sportos darabokat.
  • Alkalmi – kinek-kinek igénye szerint. Komoly színházi, netán opera gálás, vagy csak az a bizonyos szimpla szombat esti pubozós… Legyen egy jól elkülöníthető, alkalminak nevezhető szekciója a ruhatárunknak! Ha igazán precízek vagyunk, legyen egy valóban elegáns, koktél ruhás/kisestélyis összeállításunk is. (Természetesen a hozzá való cipővel, táskával, kardigánnal, vagy blézerrel, selyem kendővel stb.)
  • Hobbi, otthoni, sportos – ide tartozik minden, ami máshova nem, ugyanakkor fontos, hogy itt sem lehet semmi túlhordott, kopott, alaktalan, előnytelen, slampos stb.

Értelemszerűen ez a lista pusztán csak vázlat, logikusan mindenkinek a saját életviteléhez, elvárásaihoz kell alakítania, súlyoznia. Fontos azonban, hogy,

minden évszakban legyünk következetesek!

Alapszabály, hogy a ruhatárunknak minden időjárási körülményhez alkalmazkodnia kell.
Tehát ugyanúgy fel kell építeni az átmeneti évszakokhoz illeszkedő business, casual, alkalmi, sportos oldalát, mint a téli, vagy a nyári évszakoknak megfelelőt. (Az alapelvek változatlanok maradnak attól még, hogy milyen hónapot írunk.)

Nyilvánvalóan azért itt bőven vannak átfedések.
Ha valakinek nincs lehetősége, ideje, pénze négy-ötféle (különböző funkcióra való) kabátot tartani, a legjobban akkor jár, ha inkább fentről választ egy jól kihasználhatót, ami átcsúszhat akár casual, akár alkalmi vonalba is. 

Jelenleg azonban az emberek többsége alulról építkezik!

Bár sokan hirdetik, hogy napjainkra az öltözködésben nincsenek többé szabályok és korlátok, ez nem valósulhat meg teljesen. Akár írott, akár íratlan szabályok mindig is voltak és lesznek a társadalmi együttélésben, főként a megjelenésben. Szabályok nélkül csak a káosz az úr.

Sajnos ez a káosz jellemzi a leginkább az öltözködésünket.
Egy parka jó lesz mindenhova. A cipő mindegy, ha fekete. A sportoshoz felvesszük a strasszosat stb. Babiloni fejetlensége uralkodik a stílusok, minőségek, dress-code-ok sokféleségének.


Az alábbiakban készítettem egy táblázatot (pusztán iránymutatás gyanánt), hogyan gondoljuk át, mire is van szükségünk a ruhatárunkba?
Példaként szándékosan választottam modellrajzokat, ugyanis ebben az esetben valóban pusztán a forgatókönyvünk vázát adják a ruhák. Ezen blogbejegyzést jóval meghaladná mindezt évszakokra, színtípusokra, testalkatokra, stílusokra stb. lebontani. Ezt a részét mindenkinek saját magára vonatkoztatva érdemes átgondolnia.

A száraz tények tehát valahogy így festenek egy kicsit klasszikusabb megközelítésből:

Azaz hol is foghíjas a te szekrényed? 🙂


  Business Casual Alkalmi Sportos/
lezser
rövid
nadrág
nincs nincs nincs
hosszú
nadrág
szoknya
blézer
ruha
blúz
ing nincs
felső/
top
póló nincs nincs
pulóver nincs
kardigán nincs
kabát
dzseki nincs nincs
cipő
táska

(*A “nincs” szükségtelent jelent.)

A lista természetesen nincs lezárva, számos ruhadarabot sorolhatnánk még fel, de talán ennyiből is látszik a rendező elv.

A kreativitás sincs kizárva!

Nagyszerű mankót jelent, ha pontosan tudjuk, mit keresünk a boltokban, és miért? Nem ötletszerűen fogunk vásárolni, hanem nagyon is tervszerűen, ugyanakkor ez a megközelítés nem zárja ki egyben azt is, hogy kreatívan és színekben, anyagokban, formákban gazdagon valósítsuk meg a terveinket.


"A lelkiség nem annak a tudása, hogy mit akarsz, hanem annak a megértése, hogy mire nincs szükséged." Anthony de Mello