A színeket mindig a fő jellemzőik alapján azonosítjuk, melyek a színezet, a telítettség és a világosság.
A három színtulajdonság térbeli elhelyezkedését az alábbi hengeren szemléltetve tudjuk elképzelni:
SZÍNEZET
A legtisztább, legélénkebb színek a külső paláston helyezkednek el.
TELÍTETTSÉG
A telítettség értéke bentről kifelé haladva egyre növekszik. A szín telítettsége azt jelöli, hol helyezkedik el az adott szín a középső, szürke tengely, és a külső, legtisztább szín között.
VILÁGOSSÁG
A világossági, sötétségi értékek a henger függőleges síkjában változnak, a legfelső végpont a fehér, az alsó a fekete, köztük a tiszta szürkéket találjuk.
SZÍNEZET
A színezet a szín neve, pl: vörös, kék, ibolya, sárga, zöld stb. A színek folytonos színkört alkotnak, amely színkör a napfény, számunkra látható spektrumát mutatja meg átmenetek, törések nélkül.
A szivárvány színei
TELÍTETTSÉG
Egy szín telítettsége attól függ, mennyi szürkét tartalmaz.
Minél több szürke van egy színben, annál kisebb a telítettsége, annál erőtlenebb, lágyabb, törtebb hatást kelt. Minél kevesebb szürkét tartalmaz, annál telítettebb, annál intenzívebb, vibrálóbb, élénkebb a hatása.
Másként fogalmazva: minél távolabb helyezkedik el a szín a színgömbben a szürke tengelytől, annál telítettebb, és minél közelebb, annál kevesebb a színtartalma.
Élénk, telített színek: tiszta, erőteljes színek. Minél telítettebb egy szín, annál figyelemfelkeltőbb.
Erős, harsány, harsogó, intenzív, izzó, ragyogó, rikító, telített, telt, tiszta, tüzes, tömény, vad, vidám
Tompa, telítetlen színek: A tompa színekben mindig felfedezhető egy kis szürkés felhang, úgy tűnnek, mintha kifakultak volna.
Bágyadt, fakó, fáradt, ködös, közép, mosott, öreg, piszkos, szürkés, telítetlen, tört
Fontos megértenünk, hogy a színtulajdonságokat nem csak önmagukban érzékeljük.
Arra például, hogy mennyire látunk egy színt intenzívnek, nagyban hatással van a szín világossági, sötétségi értéke is!
- A világos színek telítettsége alacsony, mert sok fehéret, és kevést színt tartalmaznak.
- A sötét színek telítettsége szintén alacsony, mivel sok feketét, és kevés színt tartalmaznak.
Ha megváltoztatjuk egy szín telítettségét (fehérrel, feketével, szürkével keverjük őket), az emberi szem a sárga, a narancs, a piros változására érzékenyebb, mint a zöld, vagy a kék esetében.
VILÁGOSSÁG
A színek világossági értéke a tágy-és térlátás alapfeltétele, ezért a legfontosabb színtulajdonság számunkra.
Egy szín világossági-sötétségi értékét több tényező is befolyásolja:
- Az, hogy a fekete, vagy a fehér végponthoz helyezkedik-e el közelebb?
- Az, hogy önmaga tiszta állapotában milyen világító ereje van?
Fekete és fehér skála
A világosítás és a sötétítés skálájának két végpontja a fehér és a fekete, közöttük találjuk a szürke különböző árnyalatait. A fekete, a fehér és valamennyi szürke tiszta állapotában semleges szín, azaz “színtelen szín”, hiszen nincs hozzákeverve semmilyen más szín.
Azonos színtartalom (telítettség) mellett fekete és fehér hozzáadásával változtatjuk a szín sötétségi és világossági értékét.
Világos színek: egy szín annál világosabb, minél több fehéret keverünk hozzá.
Derített, fályolos, gyenge, halvány, krém, pasztell, lágy, lazúros, üde, vizezett, vakító
Sötét színek: egy szín annál sötétebb, minél több feketét keverünk hozzá.
Haragos, mély, komor, viharos
A tiszta színek egymáshoz viszonyított világossága
Minden tiszta színnek (fekete és fehér hozzáadása nélkül), önmagában is van egy világossági értéke.
A sárga/zöldessárga a legvilágosabb, az ibolya/kékesibolya a legsötétebb szín. Minden szín a tiszta formájában a legerősebb, hiszen ha a kéket megpróbáljuk a fehérrel a sárgával hasonló világossági értékig keverni, erejét veszíti. Míg fordítva, a sárga feketével történő sötétítése elveszi a szín világító erejét.
HIDEG ÉS MELEG SZÍNEK
Tűzpiros és jegeskék
A hideg és a meleg színek megkülönböztetése asszociációra alapul, minden kisiskolás megtanulja, hogy a piros a tüzet jelképezi, tehát meleg, a kék a hó és a víz színe, és hideg. Azonban a színek ettől kissé komplexebben is értelmezhetők.
Hideg piros és meleg kék
Az eddig leírtakat ki kell egészítenünk egy újabb szabállyal, amit a színanalízis szempontjából nagyon fontos megértenünk: minden színnek van hideg és meleg árnyalata, attól függően, hogy milyen irányban “mozdul el” a színkörön.
Vegyük példaként a pirosat, amit meleg színként szoktunk definiálni.
– Ha a tiszta pirosat és a tiszta kéket egymás mellé tesszük, a pirosat valóban melegebbnek érzékeljük, mint a kéket.
– Azokat a pirosakat azonban, amik kékes/lilás árnyalatúak, hidegnek látjuk. Ilyen piros például a meggypiros, a bordó, burgundi stb.
– Azokat a piros árnyalatokat, amik sárgásak, narancsosak melegnek látjuk. Ilyenek például a paradicsompiros, a muskátlipiros, a tűzpiros, a mahagóni stb. A bordó és a mahagóni továbbra is a piros színtartományába tartozik, csak az előbbi a piros hidegebb, utóbbi a piros melegebb árnyalata.
A többi szín esetében is ugyanez érvényes: a vörös felé hajló sárgás/narancsos árnyalataik melegek, a kék felé hajló kékes/lilás árnyalataik hidegek lesznek. Ha ezt megjegyezzük, máris könnyebb dolgunk lesz a jövőben!
A hideg-meleg szín asszociáción alapuló, lélektani fogalom, nem függ össze a színhőmérséklettel. (A színhőmérséklet leggyakrabban a lakberendezés során kerülhet előtérbe, amikor kiválasztjuk, hogy milyen hőmérsékleten világító lámpatestet szeretnénk egy adott helyiségbe. Minél alacsonyabb a színhőmérséklet, annál sárgásabb a lámpa fénye, és minél magasabb, annál kékesebb.)
ÁRNYALAT
Az árnyalat a szín adott tulajdonságaira vonatkozik.
Az árnyalat kifejezhetik:
– A világossági értékeket (sötét, világos, halvány, közepes stb.)
– A telítettséget (élénk, harsány, fakó, tompa stb.)
– Azt, hogy milyen egyéb érzetet kelt egy szín (hideg, meleg, fanyar stb.)
– Az anyag- és felület jellegét (csillogó, sprőd, matt)
A vörös szín különböző árnyalatai: élénk, tompa, világos, sötét, hideg, meleg
A fény Wikipédia
Színlátás Wikipédia
szintan.hu
szinkommunikacio.hu