A lehangoló kínálatban sokunkat elkap az átgondolatlan lelkesedés, ha végre rábukkanunk egy nyári felsőre, ami nem egy pólónyakból és egy Girl power! csillámfeliratból áll tinédzsereknek.
Asszimmetriák, csavarások, trükkök, nyitott vállak, nyakba kötések: megannyi kreatívnak és nőiesnek gondolt szabászati megoldás.
Azonban legyünk körültekintőek! Mert ami elsőre egy kicsit szexisnek és vagánynak tűnő kánikulamegoldás, az könnyen a legalattomosabb ellenségünkké válhat.
A legszendébb a legbűnösebb
A nyári szezon egyik legkedveltebb felsője az, ami csak egy kicsit meztelenít. Talán nincs is még egy fazon, amit gyakrabban árulnak „nőies, laza, csinos” címkével, mert pont azt a vágyat szolgálja ki, amire sok nő vágyik: legyen egy kicsit más, legyen egy kicsit játékos, de ne legyen sok.
Szóval valaki egyszer egy szabászasztal mellett állva felkiáltott: csináljunk a vállra lyukakat!
De nem. Nem működnek igazán. Lássuk az érveket, miért!
1. Lecsapja a vállívet. Kíméletlenül
A legfontosabb esztétikai probléma sajnos nem egy méterről, a tükör előtt forogva látszódik. Amikor el vagyunk ragadtatva a kivillanó vállunktól és a felső egyéb részleteitől.
Hanem távolabbról, a test egész sziluettjét felmérve. Minél nagyobb a váll-lyuk (maradjunk ennél a szemléletes megnevezésnél), annál markánsabban vállatlanít.
Ami szinte meg se kottyan egy atletikusabb, egyenesebb, csontosabb vagy izmosabb vállformánál. Mert igen, van az a testalkat típus, akin ez vállalható. De elég, ha csak kicsit lefelé ívelő a vállunk, vagy rövidebb a vállvonalunk: az optikai nyissz! már meg is történt. A ruha nem megnyitja a felsőtestet, hanem levág belőle egy darabot.
2. Zavar a felkarod? Hahó, ide nézzetek!
Sokszor az indok az ilyen felsőrészek mellett az, hogy: erős a felkarom, megereszkedett a karom, el is takarom, meg nem is. A válasz inkább az utóbbi.
Mert ugyan úgy érezzük, van valami a karunkon, a váll-lyuk valójában a kivillanó bőrfelületre vonzza a figyelmet. A ruha ilyenkor szinte azt mondja: Itt van ez a felkar. Nézd meg! Ne csak egyszer! Alaposan!
Vagyis pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. Bár optikai képtelenségnek hangzik, egy széles pántú ujjatlan felső, amitől sok nő retteg, gyakran kevésbé emeli ki vizuálisan az erősebb felkart, mint egy ovális ablak a ruha ujján.
Ha választanunk kell két rossznak érzett megoldás között, az előbbire szavazzunk.
3. Szélesíti a kart
A kivágás alatt megmaradó ujjrész sokszor külön karpántként ül a felkaron. Ettől a kar vizuálisan tömörebb, nehezebb, rövidebb lehet. Mintha a felkar külön kis csomagolást kapott volna.
Ahelyett, hogy a felsőtest vonalát könnyítené, a fazon sokszor még jobban körbe rajzolja azt a részt, amit a viselője éppen finomítani szeretne.
4. Nem nyújt, hanem tagol
Egy jól megválasztott V-kivágás, hosszanti szabásvonal vagy nyitott nyakrész képes nyújtani a felsőtestet. A váll-lyukas megoldás viszont inkább oldalirányban tagol. A szem megakad a kivágáson, a lyukon, a felső kar szélességén. Nem felfelé vagy lefelé vezeti a tekintetet, hanem oldalra húzza. Ez pedig különösen akkor problémás, ha a célunk éppen az lenne, hogy a felsőtest könnyedebbnek, rendezettebbnek, arányosabbnak hasson.
5. Löttyedt anyag, löttyedt eredmény
Az ilyen felsőrészek erősen divatközpontúak, és sokszor messziről látszik rajtuk, hogy nem a minőségben utaznak. A tartás nélküli anyagok mellett az elmosódó hatás még erőteljesebb lesz. A szabás nem formáz, nem emel, csak lóg, csavarodik, hullámzik, majd mindezt a legrosszabb helyen megszakítja egy váll-lyukkal.
A legkatasztrofálisabb típusok a denevérujj és váll-lyuk hibridek, amelyek mintha arra teremtettek volna, hogy a létező összes dimenzióban szélesítsenek.
6. Melltartópánt problémák
A vállkivágott felsők egyik ala pproblémája, hogy nem lehet őket csak úgy, egy átlagos melltartóval felvenni. A kivágás pont ott helyezkedik el, ahol a melltartópánt futna, így a pánt vagy látványosan kilóg, vagy elkezdődik a ruhához illő fehérnemű keresésének külön kis kálváriája.
Szemfényvesztés: olcsó trükk a kreatív hatás oltárán
A végeredmény tehát sokszor nem könnyed, nem szexi, nem vagány, hanem optikailag rendezetlen. És ez nem a test hibája. Ez a fazon hibája.
A vállkivágott felső nem azért problémás, mert vállat mutat. A vállmutatás önmagában nem baj. És egyes testalkatokon ez a megoldás működhet is. A gond az, hogy ez a fazon gyakran pont ott vág bele a testbe, ahol optikailag a legkevésbé lenne szerencsés és nem minden alkattal passzol.
Nem nyújt, hanem megszakít. Nem könnyít, hanem tagol. Nem finomítja a felkart, hanem odahívja rá a figyelmet. Ebben az esetben egyszerűen rossz fazont választottunk.
Van ilyen. A divatipar sajnos bőkezűen gondoskodik az utánpótlásról.
Ha szeretnéd megérteni az öltözködés trükkjeit, szeretettel várlak stílustanácsadásra!
