Mára talán közismert, hogy Céline Dion súlyos, gyógyíthatatlan autoimmun betegség miatt visszavonulni kényszerült az előadói pályáról. Hosszú idő után adott exkluzív interjút az állapotáról és a betegsége kihívásairól az NBC műsorában. Mivel a napokban debütált a különleges interjú, minden hírfolyamon ezt láttam.
Őszintén megmondom, mikor legelőször jött szembe velem a reels-ben az interjú trailere, megijedtem: ó ég, hát tényleg ennyire beteg? Másodszori ránézésre pedig rádöbbentem, hogy mennyire előnytelenül van kisminkelve. Minél többet láttam az ajánlót, annál biztosabb lettem benne, hogy ez a smink bizony egy állatorvosi ló, így írok róla egy bejegyzést.
Tehát szigorúan a sminket fogom elemezni, függetlenül attól, hogy imádom Céline Dion zenéjét, és igen, tudom, hogy beteg. De attól még a sminkje hibáiból tanulhatunk. Lássuk tehát miről is van szó:
Az elmúlt években nagyon sok fényképet néztem Céline Dionról, és az a meggyőződésem, hogy sokszor saját maga készíti el a sminkjét, ami nagyjából negyven év színpadi pályafutás után nem meglepő. Bizonyára megnehezíti a dolgát a mostani állapota, hogy nehezebben használja a kezét, ez is lehet a hátterében, hogy a smink kicsit erősebb és durvább kivitelezésű lett egy interjúhoz. (Ez esetben viszont bizonyára a rendelkezésére álltak a tévécsatorna profi sminkesei a háttérben, azért is érthetetlen kicsit számomra ez a végeredmény.)
De vegyük végig, mi az, ami nehezebbé teszi ezt a sminket, és keményebbé teszi a vonásait?
- A szemöldök – az életkor előrehaladtával sajnos kiritkul a szemöldök. Különösen a végei fogynak el, így nehéz lehet felidézni, hogy hogyan is kanyarodott az íve. Alapszabály azonban, hogy soha se zárjuk lefelé a szemöldök vonalát! Amennyire csak tudjuk egy kicsit „felemeljük” a halánték felé. Minél jobban keretezzük vele a szemgödröt, annál szomorúbb lesz tőle a szemkörnyék!
- Arcárnyékolás – a sminktanácsadásokon számtalanszor rákérdeztek hogyan érdemes használni a bronzosítókat, árnyékolókat. Nem titkolom, hogy nem vagyok a hívük, mert sokkal könnyebb hibázni velük, mint értékelhető eredményt produkálni. Különösen nappali sminkeknél.
Nagyon jó példa a túlzó és igazából szükségtelen arcárnyékolásra ez a smink. Céline mindig is vékony karakter volt, az elmúlt évek súlyvesztése nagyon meglátszik az arcán. Kiugró arccsontot csak még élesebbé teszünk egy mély árnyékolással, amitől az egész arc beesettnek és „zsírtalannak” tűnhet.
A következő érvem az szokott lenni, hogyha látszik az árnyékolás már rég rossz. Az orrvonal keskenyítését sem látom igazán indokoltnak az arcán, hiszen tökéletesen jó formájú az orra. Sajnos nagyon erősen látszik, hol húzták a sötétítést, nincs szépen eldolgozva. - Szemforma- szemsmink – mélyen ülő szemeket soha se sötétítünk körbe! Ez kortalan szabály! Hacsak nem Jack Sparrownak sminkelünk egy farsangon. A mélyen ülő szemek MINDIG árnyékot vetnek. Ha erre ráerősítünk sötét színekkel, körárnyékokkal, messziről egy sötétlő szemgödörnek fog látszani az arcunk. Jelen esetben az arcot is tovább keskenyíti, csontosítja ez a színválasztás.
- Ajkak – ugyan nagyon keskeny ajkai vannak, de a színtelen rúzsok könnyen élettelenné teszik az arcot és láthatatlanná teszik az ajkakat. Nyilván nem egy tűzpiros rúzs után nyúlunk, ha nincs igazán ajkunk, de egy színesebb szájfény bizony csodákra képes!
- Színválasztás – végül, de nem utolsósorban ki kell térnünk arra is, hogy lehet bármilyen tökéletesen elkészített, technikás sminkünk, ha rossz színeket használunk hozzá! Sajnos alapjaiban teheti tönkre a végeredményt – mint ezen a példán is látható, ha egy hideg színtípust földszínekkel, bronzos fényekkel, meleg tónusokkal sminkelünk. Az arctónuson bevörösödő sminkszínek koszosnak, foltosnak, eldolgozatlannak hatnak és fáradttá teszik a végeredményt.
Végezetül szeretnék mutatni egy olyan variációt, ahol a felsorolt pontokat módosítottam:
- Lehúztam a sárga színt a képről. Ezt okozhatja a stúdióvilágítás, a rossz alapozó, vagy a meleg hajszín, vagy minden együtt, de a lényeg a lényeg, hogy ne legyen sárga az arc.
- Egy kicsit hamvasabbá tettem a hajszínt, a mélységén nem változtattam.
- A szemöldök lefele kunkorodó „farkincáját” visszaszedtem, a szemöldököt próbáltam kicsit természetesebbre varázsolni, élőbbé tenni pár szőrszállal. (Hogy ne csak egy csík legyen)
- Eltüntettem az arccsont és az orr árnyékolását. (kivilágosítottam a bőrszínt)
- Szájfény-szerű mályvás színt adtam a szájra.
- Mályvás pirosítót tettem az arccsont legmagasabb pontjára, ez is emeli kicsit az arcot, frissíti a tekintetet.
- Leszedtem a barna sminket a szemről, a felárnyékolást a szemöldökcsontról, a barna satírt a szem alól.
- Fényt tettem a szemzug belső sarkába, és egy tusvonalat húztam a pillatőhöz.
Lássuk a végeredményt:
A szem nyitottabb, élőbb, eltűnt a fáradt, karikás hatás. A száj látható, színt visz az arcra, csakúgy, mint a pirosító. Nem terhelik az arcot mély árnyékvonalak. Összességében egy frissebb, letisztultabb hatást érhetünk el, mert a kevesebb ebben az esetben is több.
És akkor hallgassunk Céline Diont. 🙂
Kedves Timi!
Gratulálok a poszthoz. Elárulod, hogy milyen programot használtál a képszerkesztéshez?
Köszi előre is!
Kedves Judit!
Köszönöm a hozzászólást!
A képszerkesztéshez, vagy inkább szakbarbárkodáshoz én az adobe photoshop programot használom.
Üdv!
Timi