A sikertelen vásárlások tényezői

Mivel a testfelületeink legnagyobb százalékát takarni vagyunk kénytelenek, a ruhavásárlás minden ember életében megkerülhetetlen tényezőt jelent, akár szeretjük, akár nem. A legtöbbször inkább nem, mint igen.
Pedig a hatékony, célirányos vásárlás megtanulható. Ehhez azonban sok esetben felül kell bírálnunk a jelenlegi szokásainkat és hozzáállásunkat. Melyek a sikertelen vásárlások leggyakoribb ismérvei? Néhány pontot összegyűjtöttem gondolatébresztőnek. Természetesen nem vonatkoznak mindenkire és minden egyes vásárlásra, de igen gyakran halmozottan tudnak jelentkezni. 🙂

Nincs hozzá kedved

Ha már egy-két nappal előtte ideges, feszült és ingerült vagy pusztán a közelgő vásárlás ténye miatt, biztos, hogy a boltba belépve nem a béke és a nyugalom szigetére érkezel. A hozzáállásunk gyökeresen változtatja meg a vásárlással kapcsolatos élményeinket! Nem kötelező érte rajongani, de próbáljuk megtalálni benne az értékelhető pillanatokat. A pozitív szemlélet már fél siker!

Alapszabály: éhesen, fáradtan, kialvatlanul, betegen, morcosan, szakítás vagy kudarc élmény után nem indulunk el vásárolni.

Nem értékeled a kiadásaidat

Sokan csak bedobálják az első szembejövő ruhadarabot a kosárba, és villámgyorsan távoznak is a boltból. Próbálj megállni egy pillanatra és értékelni azt a gondolatot/érzést, hogy hasznos és szép dolgokra költheted el a pénzed! Tapintsd meg az anyagot, nézd meg magadon, próbáld elképzelni, milyen helyzetekben is fogod viselni. Találd meg a kapcsolatot a ruhadarab és az örömérzés között, ami a viselésével járhat! Ugye az élelmiszerboltban sem vakon dobáljuk be a kosarunkba, amit utána fogyasztani fogunk?

Miért nem ajándékozod meg a tested és a lelked egy tökéletes ruhadarabbal?

Az „Én ezt nem érdemlem meg!” – lelki hang

Előfordul – főleg a nők körében – hogy tudat alatt úgy érezzük: a ruhavásárlás luxusát nem érdemeljük meg. Hiszen ez pazarló, fölösleges cicoma, és különben is, a praktikusság és az ár mindennél előrébb való! Így a vásárlás is inkább folyamatos szorongással tölt el, és a kényszerű kiadás feletti elégedetlenségbe fulladhat.

Napjaink kínálatában az a legcsodálatosabb, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie! A praktikusság bizony ezernyi helyen találkozik az esztétikummal!

A „Nekem erre nincs időm!” érzés

Az idő vált talán napjaink legértékesebb luxuscikkévé. Sokan olyan elfoglaltak, hogy nagyon nehezen szorítanak időt bármilyen fontos tevékenységre, nemhogy egy haszontalan vásárlásra. Azonban a legtöbb esetben ez inkább burkolt, vagy kevésbé burkolt kifogás. Ha az ember idő-hatékonyan és tervszerűen tud dolgozni, vásárolni is képes. Minden csak szándék és módszer kérdése.

A ruhavásárlásra ne pusztán pénzügyi tranzakcióként tekintsünk, hanem olyan értékes időként, amikor saját magunkkal foglalkozhatunk.

A gyerekekkel mész vásárolni

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor ez megkerülhetetlen. A gyerekek azonban nem minden esetben segítenek leküzdeni a vásárlással kapcsolatos ellenérzéseket, mivel egy anyának a ruhaboltban így:

– Egyszerre több mindenre kell figyelnie.
– A kicsiknek nem lesz türelme végigmászkálni három-négy boltot és próbafülkét.
– A kamaszok nem éppen a legjobb divattanácsadók.
– Ha mi ingerültek és feszültek vagyunk, a gyerekek is azok lesznek.
– A gyerekekkel sokkal előbb bekapcsol a 3. pontban bemutatott automatizmus. Azaz egy anya sokszor előbb költ a gyerekére, mint saját magára, hiszen „Neki szüksége van egy újabb télikabátra!” Ő maga pedig megelégszik a lerongyolódott darabjával.
– Ha megpróbáljuk összekötni a családi vásárlást (Azaz mindenkinek vásárolunk, ha már úgyis itt vagyunk), szintén az első helyen szerepel a gyerek. És anyura esetleg a végén nem is marad idő.

Próbáljuk meg elkülöníteni a saját magunkra szánt időt a gyerekek igényeitől.

A pároddal mész vásárolni

A közös programok nagyon inspirálók tudnak lenni. Kivéve, ha egy férfit kötelezünk rá, hogy a próbafülkék előtt ácsorogjon. Tisztelet a kevés kivételnek, a legtöbbjük a háta közepére kívánja ezt az elfoglaltságot. És mivel a szabadulásuk jár a fejükben, szinte mindenre rá tudják vágni a kötelező mantrákat: „Persze, ez is jó, az is jó, döntsd el te, nekem tetszik stb.” Jobb esetben a mobiltelefonjukba mélyednek. Rosszabb esetben morognak, és ketten lesztek frusztráltak és türelmetlenek. Ne várjuk el életünk szerelmétől, hogy különbséget tegyen két női cipő, vagy felsőrész között, ha se érzéke, se kedve nincs hozzá! Képzeljük el ugyanezt a helyzetet fordítva, egy műszaki bolt közepén: Drágám, szerinted ez a földelt E600-as dugalj fogja bírni a házimozi rendszer igényeit, vagy inkább a porcelán foglalatú?

Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a párod szeret veled vásárolni, netán még a tanácsai is megszívlelendők, akkor természetesen ne hagyd parlagon ezt a lehetőséget!

Egyedül/ vagy nem túl szerencsés társasággal mész vásárolni

Hogy egyedül, vagy társaságban szeretünk-e vásárolni, szerintem nagyon egyéniség függő. Ha valaki magányos farkasként érzi jól magát a kínálat felmérése közben, megőrülhet egy kéretlen tanácsokat osztogató rokontól, vagy barátnőtől. Ha valaki barátnős programként képzeli el a bevásárlást, könnyen kerülhet elfogult befolyás hatása alá.

Véleményem szerint vannak helyzetek, amikor nagyon is jól jöhet egy megbízható személy társasága (Ha másért nem azért, mert bármikor elszalad nekünk egy másik méretért). Ha megszereztük a megfelelő rutint és magabiztosságot, hogy eligazodjunk a boltok útvesztőiben, akár egyedül is felfedezhetjük a kínálatot.

Ha szükségét érzed, támaszkodj olyanra, akinek megbízol az ítéletében! Ha egyedül vásárolsz, élvezd ki minden szabadságát!

Próba nélkül vásárolsz

A próbát kihagyni lehet, csak nem érdemes. Ha egy márkát megbízhatóan ismerünk, nem lehet gondunk belőle. Hazavinni, felpróbálni, és meglátni a ruhadarab hibáit azonban sokkal bosszantóbb élmény. Vissza fogod vinni kicserélni? Ugye, hogy inkább hagyod az egészet!

Mindent próbálj fel a boltban. A magad helyzetét könnyíted meg.

Úgy gondolod, hogy a bolt kínálatát a küszöbről felmérheted

Aki megáll az első vállfáknál, és két felsőrész megtekintése után kifordul a boltból, hogy „Itt sincs semmi”, valószínű elérte a vásárlási türelmi zónáját.

Ha célirányosan keresgélsz, minimálisra csökkentheted a boltokban eltöltött időt. Ehhez azonban szükséges, hogy ismerd és megfogalmazd ezeket a célokat.

Lista, vagy elképzelés nélkül indulsz el vásárolni

A „majd lesz valahogy” módszer talán a leginkább időrabló és pazarló verzió, ugyanis ilyenkor szinte bármi a bevásárlószatyrunkban köthet ki anélkül, hogy valóban szükségünk volna rá! Lista nélkül vásárolni indulni olyan, mint haditerv nélkül lerohanni az ellenséget. Biztos vereség.

Mindig legyen listád! Fejben, de a legjobb papíron, hogy örömmel kihúzhasd róla a sikeresen levadászott darabokat.

Ha már listád van, lehetőleg ragaszkodj is hozzá!

Rettegsz a tükröktől

Ha listázni kellene, melyik lehet a vásárlásnál leggyakrabban elhangzó mondat a nők szájából, akkor valószínűleg ez lenne:
-Ez a ruha rettentően kövérít! (Vagy -Nem kövérít ez a ruha?)

Mintha a próbafülkék tükrei a vidámparkból származnának: nők millióinak torzítják el a látását. Egy egészen megdöbbentő, fordított mechanizmust indítanak el: a nők azonnal önmagukat ítélik el egy kisebb méretű ruhában ahelyett, hogy azt mondanák: ez a ruha nem az én alkatomra való.

Sose feledd! A ruha van érted, és nem te vagy a ruháért!

Nem szabsz magadnak határokat

A határvonal egyénenként eltérhet:

– Előre meghatározott készpénzt költhetsz csak el.
– Meghatározott időt töltesz csak a vásárlással.
– Vagy fordítva: eltöltesz egy meghatározott időt a vásárlással anélkül, hogy kirohannál a boltból.
– Nem veszed meg az ezredik, fekete/fehér/kék garbót/pólót/farmert csak azért, hogy vegyél valamit.
– Csak olyan dolgot vásárolsz, amire szükséged van. (A listádon szerepel)
– Prioritást állítasz fel a listádon.

Mindenki vásárlásában akadhatnak jó és kevésbé hatékony szokások. Ha megpróbáljuk kezelni a gyenge pontjainkat, sokkal sikeresebb lehet a vásárlás.

Mindent egyetlen alkalommal szeretnél letudni

Egy ideális világban ez így történne. Besétálunk a legközelebbi ruhaboltba, és egész évre megvásároljuk nemcsak a saját, de a családunk ruhakészletét is. A valóság azonban ennél sokkal kijózanítóbb: a vásárlás folyamatosan jelen van az életünkben. A ruhatárunkba fokozatosan kerülnek be az alap-és kiegészítő darabok.

A legelső lépés, hogy elfogadjuk: nem kaphatunk meg mindent azonnal és egyszerre.

Bújkálsz a mumusod elől

Mindenkinek vannak mumusai a vásárlással kapcsolatban is. A nőknek talán a fehérnemű vásárlás az egyik legmegterhelőbb feladat, de vannak, akik a nadrágpróbáktól akadnak ki. Mások a blézervásárlásnál repülnének fel a Holdig idegességükben.
Így ezeket a darabokat vagy halogatjuk, vagy utoljára hagyjuk, amikor már tényleg csak frusztráltabbak leszünk tőlük.

Ha valami fizikailag/érzelmileg nehéz falat, szánj rá egy külön alkalmat!

Legyen a vásárlásod célja csak és kizárólag egy-két kiváló melltartó. Egy tökéletes farmer. Egy begombolható blézer. Ha ez megvan, hagyd abba a vásárlást és ünnepeld meg a sikeredet!

Kizárólag kuponos napokon mész vásárolni

A kedvezményes napok leginkább egy sáskainvázióra hasonlítanak. Mérhetően több időd fog elmenni a sorban állással, a tülekedéssel, mint máskor.
Nagyobb összegeknél valóban gazdaságos igénybe venni az akciós ajánlatokat, de ha egy darab 500 forintos sál a célpontunk, érdemes átgondolni, valóban megéri-e számunkra belépni egy felbolydult méhkas közepébe tíz százalék kedvezményért? (Mikor a kuponos újság mennyi is volt?) 🙂

Vásárolni lehet kényelmesen, levegős, tiszta környezetben is. Ha még soha se tapasztaltad ezt az élményt, keress egy erre alkalmas időpontot, és élvezd ki!

Nem véletlen, hogy a ruhavásárlást számos írásban pszichológiai oldalról közelítik meg. Nagyon is hűen tükrözi a gyengeségeinket és az erősségeinket. Lehet belőle túl sok, és túl kevés, itthon úgy gondolom, hogy az utóbbi az általánosabb.

Azok az emberek, akik ellenérzésekkel indulnak vásárolni a legtöbbször hasonló érzésekkel viszonyulnak a ruhatárukhoz és a megjelenésükhöz is. (Végső soron valahol önmagukhoz is egyben.)

A végső cél nem az, hogy sok ruhánk legyen, vagy hogy hetente ugorjunk be egy üzletbe, hanem az, hogy a megpróbáljuk a helyén kezelni a ruhatárunk felépítésével együtt járó elfoglaltságokat. Nem tekinthetünk ellenségként a ruháinkra, hiszen azok képviselnek minket. Meg kell találnunk azt az érzelmi, anyagi demilitarizált övezetet ebben a témában, ahol képesek vagyunk örömöt találni egy ruhavásárlásban. Vagy legalább az eredményességében.
Különben örökké az Achilles sarkunkon ragadhat a bosszankodás és az elégedetlenség.

"A szín élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben." Johannes Itten