Mit is várhatunk el a sminktől?

Az elmúlt időszakban egymástól függetlenül többen is megkérdezték tőlem:
– Egyáltalán miért is kell sminkelni? Mitől lesz jobb valakinek, ha reggelente még tizenöt-húsz percet elpiszmog olyan értelmetlen dolgokkal, mint alapozó, pír, szempillaspirál?

Ezek teljesen logikus kérdések. Tulajdonképpen miért sminkeljünk?

– Mert kell?
– Mert szebbek szeretnénk lenni?
– Mert fel szeretnénk dobni vele a megjelenésünket?
– Mert szakmánkból adódóan elvárás?
– Mert a párunk odáig van érte?
– Mert körülöttünk mindenki sminkeli magát?
– Mert szeretnénk új dolgokat kipróbálni?

Erre úgy vélem nem lehet egyértelmű, és mindenkire vonatkozó választ adni.
Sminkelni egyszerűen csak jó dolog. (Mindazok ellenére, hogy továbbra is úgy vélem: a smink elkészítésénél csak egy jobb dolog létezik: a smink lemosása a nap végén. 🙂 )
De lássuk, mi is a smink vitathatatlan előnye?
(Hozzáteszem, hogy az előnyös színekkel, és minőségi anyagokkal elkészített, akár legdiszkrétebb sminkké)

– Ápolt benyomást tesz

Miből is adódik ez a hatás?
Az alapozás finoman összefogja az arcszín egyenletlenségeit, eltűnteti a karikákat a szem alól, a kisebb foltokat-égéseket-hegeket tompítja.
A pír felfrissíti az arcszínt, és mosolygóssá, üdévé varázsolja a tekintetet.
A szemre felkerülő szemfesték (ha van), finoman kiemeli az írisz árnyalatát, vagy harmonikusan válaszol a ruhára.
A pillák igéző tekintetet varázsolnak.
A szájfény éppen csak kiemeli az ajkakat.
Tehát összességében friss, „színes”, de mégis természetes hatást vált ki.
Mintha egy kicsit feltekernénk a színértéket a monitorunkon.

– Az üzenete nőies/professzionális/sikkes

Mit üzen a külvilágnak a smink? Hogy az illető figyel magára, hogy igényes a megjelenése részleteire.
Különösen olyan szakmákban, ahol az ápolt külső elvárás. (Igazából mindenhol az, de egy jogász, egy könyvelő, egy orvos, egy politikus, egy tanácsadó, egy tanár stb. „nem lehet” slampos.)
Közhely, de tényleg igaz: professzionálisabbnak fogunk látni egy olyan személyt, aki professzionálisan is néz ki. 

– Ápol és eltakar

Úgy gondolom jókedvűen, kipihenten, örömmel sminkelni nem kihívás.
Amikor viszont betegek vagyunk, náthásak, pattanásosak, kialvatlanok, esetleg egy herpesz miatt a gonosz Nyugati Boszorkánynak érezzük magunkat… na akkor kell képzeletbeli jóbarátként a sminkasztal felé terelni magunkat, és megalkotni a csodát.
(Na jó, a kis csoda is csoda ilyenkor, de mennyit számít!)

Sokszor emlegetem:
Egy nagyon kedves vendégem sminktanácsadásra jött hozzám a munkahét vége felé. Érezte, hogy a megfázás határán ingadozik, és hétvégére valószínűleg ki fogja ütni a szokásos, téli influenza.
A tanácsadás másnapján erőnek erejével bement dolgozni (tudjuk, a „pénteket csak túlélem valahogy” küldetés). Immáron azonban a számára ideális ruha-és sminkszínekkel felvértezve érkezett a munkahelyére.
És a kollégái nem hitték el neki, hogy rosszul érzi magát.
– Hiszen annyira fantasztikusan festesz! – ismételték, mikor megemlítette, hogy hétfőre biztosan kidönti a nátha.

– Javítja a közérzetet, inspirál

A sminkelési rutin egy idő után természetessé válik, magabiztossá tudja tenni az embert.
Mert jó dolog kísérletezni, vagy csak úgy, szépnek, másnak, különösnek látni saját magunkat, és kipróbálni a legváltozatosabb színeket és arányokat az arcunkon. Elvégül is, hol máshol játszhatnánk felszabadultabban? A sminket bármikor lemoshatjuk!

– Egyszerűen csak jól nézünk ki vele

A múltkor egy hasonló felvetés után megkérdeztem a vendégemet, én, mint a jelen lévő, kisminkelt, élő példa, hogyan festek? Mi az, ami eszébe jut rólam?
– Hát, csak annyi, hogy szimplán úgy jól nézel ki. Semmi extra, de mégis jó. Amúgy tényleg ki vagy sminkelve?

Sokan a sminkelést hangsúlyos vonalak, erős rúzsok, karakteres szemfestések összességének képzelik, holott a sminknek rengeteg rétege van!
A natúr, szépítő smink neve nem véletlenül szépítő smink! Számtalanszor látom, hogy a nőket meglepetésként éri, hogy finom, visszafogott technikákkal mennyire fantasztikus eredményt lehet elérni. A smink nem attól lesz előnyös, vagy szép, ha öt méterről látszik.
Sőt! Nem is kell, hogy látszódjon, ha nem akarjuk, hogy látszódjon!

Ha valaki kételkedne a szépítő sminkek erejében, nézzen csak meg néhány hírességet a vörös szőnyegen. A sminkjük néha szinte „láthatatlan”. Mert nem kell sok a varázslathoz.

Kevés kizáró okát tudnám felsorolni a sminkelésnek, különösen akkor, ha valaki megtanulja helyesen alkalmazni a színeket és a technikákat. (Mert innentől a „Nem tudom, hogy kell” – már nem jelenthet kifogást) 🙂
Amit mindig, mindenkinek javaslok, az a pirosító használata, hiszen három dolog szükséges hozzá, egy jó színű pír, ami csodákat művel, egy pirosítóecset, és oldalanként 2 mozdulat, amivel reggelente feltesszük. Egy szempillaspirállal megkoronázva, a „legnatúrabb” arcot is üdévé és fiatalossá varázsolja.

Mégis, ha valakinek minden porcikája tiltakozik ellene, vagy kényszerűségből sminkelne, azt javaslom, inkább ne erőltesse, hiszen smink nélkül is lehetünk gyönyörűek. (Csak kevésbé színesek) 🙂

"Minden szín jóbarátja a szomszédjainak, és szerelmese a szemköztieknek." Marc Chagall