Jelek, amik arra utalnak, hogy túlzsúfolt a szekrényed

Amit ebben a bejegyzésben igyekeztem összeszedni, az leginkább egy tünetegyüttest takar és sokkal inkább a helyzet globális voltára szeretném felhívni vele a figyelmet.

A túlzsúfolt ruhásszekrények ugyanis szerintem nem is annyira az egyén, mint inkább korunk alapvető (szemlélet)problémájaként tükröződnek viszont. Mint általában a túlfogyasztás. Mindenből. Az élet minden területén.

Túlfogyasztunk ételekből, háztartási cikkekből, autókból, ruhákból, hiszen minden azt sugallja körülöttünk: nincs előttünk határ.
Így alakulhatnak ki különböző mértékű függési-kompenzációs-pszichés problémák, amik bizony szélsőséges esetekben ellehetetleníthetik az egészséges, harmonikus viszonyunkat a tárgyainkhoz. Akárhová nézünk, ennek a nyomaira bukkanhatunk a gyorséttermektől kezdve a plázákig.
Még egy belefér, még azt megveszem, nem baj, ha van már belőle tíz ugyanolyan.

Ugyanakkor nem  könnyű, és talán nem is lehet éles határvonalat húzni a kevés, az elég és a túl sok között, ha ruhákról van szó. Hiszen különböznek az igények, a célok, az anyagiak, az életforma… no és a fizikai lehetőség a ruhák tárolására.

Van azonban néhány általános jel, melyek halmozott fennállása esetén érdemes megfontolni, nem lettünk-e észrevétlenül kóros ruhagyűjtögetők?

Minél előbb szembenézünk ezzel, annál előbb tudjuk megszelídíteni a szekrény-rémeket, amiket sokszor sajnos mi magunk táplálunk az átgondolatlan vásárlásainkkal.


Melyek a legjellemzőbb gondok a ruhahalmozással kapcsolatban? Sorra vettem néhányat.

A tárolási problémák

  • Nincs az a szekrény/polc/fiók, amit ne tudnál ruhákkal megtölteni.
  • A családon belüli ruhamennyiség súlypontját a te dolgaid teszik ki.
  • Réges rég kinőtted a gardróbszekrényt (és a rád eső részét).
  • Egy vállfán minimum 3-4-5 holmit kell tárolnod ahhoz, hogy elférj.
  • Minden reggeled vasalással nyitod, mert nem tudod megfelelően tárolni a ruháidat.
  • Zsákba, dobozba kell tenned valamit azért, hogy elférj (egy szezonon belül)
  • Nem tudod külön tárolni a nyárit a télitől, az alkalmait az irodaitól, az otthonit az utcaitól.
  • Neki kell feszülnöd a sornak, ha beakasztanál valamit a szekrényedbe.
  • Egyes holmik a szekrényedből akkor láttak utoljára természetes fényt, mikor a bevásárlás után az utcára léptél velük.
  • Fogalmad sincs, mit mivel párosíthatnál, mert annyi ruhád van, hogy nem is látod át.
  • A ruhatáradba mindig csak BE és soha se KI kerülnek a dolgok.
  • Nincs semmiféle tárolási szisztémád, rendszered, elképzelésed.
  • A szekrényedben semmi sincs csoportosítva.

A halogatási problémák

  • Elnyúzott, bolyhos, kifakult, elhasznált holmikat tárolsz.
  • Számottevő ruhamennyiségen még ott lóg az árcédula, vagy az akciós cetli.
  • Mindenre találsz megfelelő kifogást, ha a ruháidról van szó.
  • A méretre igazításra, vagy javításra váró darabok évek óta stagnálnak a dobozban, ahol gyűjtöd őket.
  • A ruhatáradra pillantva az első gondolatod: Majd tavasszal/majd ősszel rendet teszek.
  • A szekrényed 80-90%-a sosem hordott, vagy egyszer felvett ruhadarabokból áll.
  • Tudod és látod, hogy nem jó, mégis tartogatod. (Kifogyott, kihízott, kinőtt)
  • Nem tudsz válaszolni az adott kérdésre: Ezt a ruhát hova/mikor/mihez venném fel? (Hát csak megvettem, mert annyira szuper jól nézett ki!)

Az érzelmi problémák

  • Ragaszkodsz ahhoz, ami tíz-húsz-harminc éve volt rád jó, vagy került nagyon sokba, vagy volt rettentő trendi. 
  • Örökölted/szerelmedtől kaptad/neves eseményen viselted és érzelmi alapon a ruhatárad felét elfoglalják a fölösleges holmik.
  • Nehezen engedsz el dolgokat, például szülés után évekig tartogatod a kismamaruhákat, vagy válás/sajnálatos haláleset után megmarad valakinek a komplett ruhatára az életedben.
  • Annak ellenére, hogy sok ruhád van, igazából egyikért sem rajongsz.
  • Ragaszkodsz ahhoz, hogy “márpedig akkor is belefogyok!”
  • Félreteszed a meg sem született gyerekednek, unokádnak, jövendőbeli menyednek, sógornődnek, anyósodnak stb. (Inkább annak adományozd, akinek a jelenben szüksége lehet rá)
  • Egyedül a ruhák adnak neked vígaszt az élet vadvízi evezőtúráján.

A vásárlási problémák

  • Számszerűsítve nagyjából a hónap minden napjára jutna kabátod/szoknyád/ruhád/cipőd/táskád stb. Ráadásként ebből a mennyiségből mindig ugyanazt az egyet, maximum kettőt használod. 
  • Nem tudod konkrétan mi is van a szekrényedben. Ezért elmész vásárolni, és megveszed ugyanazt újra és újra. 
  • A ruhatárad a szivárvány sokszínűségében és stílusaiban tobzódik.
  • A vásárlásaid szinte csak impulzus-jellegűek, éppen ezért mindig váratlanul ér, ha venned kell egy “rendes” nadrágot, cipőt, szoknyát, mert állásinterjúd lesz, vagy esküvőre kell menned.
  • Nem emlékszel rá, mit vásároltál utoljára. (Mert igazából már a következő vásárlásra készülődsz)
  • Akkor is vásárolsz, amikor nincs különösebb célod, vagy okod rá.
  • Mindig több ruhadarabbal térsz haza, mint amennyit elterveztél.
  • A vásárlás számodra érzelmi kompenzáció.
  • Elkapott a “turkáló-láz”.
  • Nincs olyan hét, hogy ne vásárolnál valamit a szekrényedbe. Szinte minden hónapban jelentős anyagi kiadásaid vannak ezen a téren.
  • Csupa egyedi és trükkös, és különleges darabbal van tele a szekrényed, amiket igazából soha se viselsz, mert semmihez se passzolnak.
  • A tömött szekrényed előtt állva nem azon tűnődsz, mitől szabaduljak meg, hanem azon, hogy mi is hiányzik még innen?

A szelektálási problémák

  • Soha se szelektálsz.
  • Úgy gondolod, nincs szükséged szelektálásra.
  • Úgy gondolod, hogy ami egyszer a gardróbba kerül, az maximum hagyatékként hagyhatja el az ember szekrényét.
  • A szelektálás végén mindent visszaalkudozol (magad előtt) a helyére.
  • A szelektálás felér számodra egy hollywoodi, könnyes búcsúval.
  • A szelektálás közben nem vagy következetes. (Ha az egyik slampos megy, a másik miért is ússza meg?)
  • Szelektálás közben hirtelen minden ruha a kedvenced lesz. (Azok is, amikre nem is emlékeztél, hogy még meg vannak)
  • A szelektálás egyet jelent az áthajtogatással és a visszatétellel.
  • A szelektálás egyet jelent az örök időre eldobozolással. (Majd odaadom Manyikáéknak, ha erre járnak.)
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy a nyári halmot áttolod a téli helyére.
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy “Túl sokba került ahhoz, hogy kirakjam.”
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy ” Túl cuki/csinos/szexis/márkás ahhoz, hogy kirakjam.”
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy “Bár utcára nem venném fel, itthonra még jó lesz.”
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy “Kiviszem a garázsba, felteszem a padlásra, beteszem az ágyba stb.”
  • A szelektálás egyet jelent azzal, hogy “Bár emberemlékezet óta nem vettem fel/soha se volt még rajtam, idén biztosan hordani fogom!”

Mint látható, a ruhatárak zsúfoltsága nem egyetlen tényezőn múlik. Azt, hogy kinek, hol van ebben a listában a gyenge pontja, mindenki saját maga tudja felmérni.

Egyetlen biztos pont van csupán:
Sajnos (vagy inkább szerencsére) a gardróbszekrény következetes és hatékony rendezése, szelektálása nélkül nem lehet lényegi változásokat elérni a megjelenésünkben. Mint minden megújulás előtt, ebben az esetben is nagytakarításra van szükség. Szabaduljunk meg a holtsúlyoktól, nyissunk tiszta lappal! (Szó szerint értve: lecsupaszított fiókokkal és vállfákkal)

Ha ezt a lépést kihagyjuk, igazából csak halogatjuk a nehézségekkel történő szembenézést és a reális célok, igények megteremtésének lehetőségét.

A búcsúnál vezessen minket egy örök Casablancai klasszikus. Ha menni kell, menni kell. Emlékeknek megmarad Párizs.

Képek forrása: depositphotos.com


"A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára." Szepes Mária

Molnár Tímea

Hiszem, hogy kortól, nemtől függetlenül mindenkiben ott rejtőzik a vitalitás ahhoz, hogy (újra) megtalálja legbelső erőforrásait, hogy a jó megjelenés fortélyai bárki számára megtanulhatók és segítségükkel kifejezhetjük mindazt a szépséget, ami bennünk lakozik.

“Jelek, amik arra utalnak, hogy túlzsúfolt a szekrényed” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Hú, Tímea..ez a cikk még elgondolkodtatóbb, mint amit a turkálóról írtál…Rá kell az embernek döbbennie, hogy mennyi mindent mond el a személyiségéről a gardróbja, illetve arra is, hogy a gardrób kezelése, rendszerezése, működtetése is valóságos tudomány!:-)
    Saját megkérdőjelezhető szokásaimat, berögzüléseimet is mind felfedeztem a cikkedben…tovább is gondoltam…úgy vélem e téren is rengeteg a sosem megkérdőjelezett hozott/tanult minta, illetve egy sor önigazoló, önprezentáló, önértékelési mechanizmus. Ismét jelzem, hogy iskolai tananyaggá lenne érdemes tenni a meglátásaidat, felvetéseidet!:-)

    Válasz
    • Kedves Bereniké!

      Köszönöm a hozzászólásodat ismét! 🙂
      Igen, jó lenne valamiféle “háztartástan”, vagy “megjelenési kultúra” alapozó tárgy keretén belül a legalapvetőbb alapokat letenni már az iskolákban, mert sajnos égetően hiányzik a hétköznapokból egy kis ruhatár-ismeret. 🙁

      Üdv!
      Timi

      Válasz
  2. Rászoktam a rendszeres szelektálásra. A napokban is összeszedtem két szatyor ruhát. Elhatátoztam semmiképp nem teszem vissza.
    Eladtam, elajándékoztam, kidobtam…
    Fontos dologra jöttem rá. Sok jó holmim van/volt, de én is abba a hibába estem, hogy össze.vissza vásároltam, turkáltam. Önmagában minden jó volt, de nem tudtam felöltözni. Ismerős az érzés, hogy állok reggel a teli szekrény előtt, és nincs mit felvennem, mert egymással hordhatatlan darabokat vásároltam, úgy színben, stílusban, vagy anyagban.
    És rájöttem egy fontos dologra. Hoppá! Nincsenek jó alapdarabjaim!! Nincs egy normális alapruhatáram, amire építhetek. Most még átgondolom a dolgot, mert alapdarabot sem akarok meggondolatlanul vásárolni.
    Köszönöm a sok jó tanácsot.:)

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A Stílus mentor sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal igénybevételével elfogadod a sütik használatát. Bővebben

2015. október 1-től az EU-s jogszabályokhoz igazodva a hazai weboldalakon is kötelező tájékoztatni a látogatókat arról, ha a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.

A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal/szolgáltató helyez el a látogató számítógépén, hogy minél egyszerűbbé, és hatékonyabbá tegye a böngészést. A weboldal igénybevételével együtt elfogadod a sütik használatát. Amennyiben nem szeretnél sütiket kapni, akkor zárd be a weboldalt, vagy tiltsd le a sütiket a böngésződ beállításaiban.

Bővebb információt az Adatvédelmi nyilatkozatban olvashatsz.

Bezár