Goethe – Színtan

Kevesen tudják, de Goethe jelentős irodalmi pályája mellett a színek kutatásával is foglalkozott, sőt! Ő maga előremutatóbbnak, és jelentősebbnek gondolta színtannal, színelmélettel foglalkozó munkásságát, mint a költőit. Könyve pár éve itthon is megjelent, különösen izgalmas és érdekes olvasmány, ha szeretnénk kicsit mélyebben megismerkedni a színtani megfigyelések különböző nézőpontjaival.
Goethét főként a színek fiziológiai-lélektani hatásai érdekelték, bizonyos megfigyeléseit ma is helytállónak ítélik a színelmélet világában.

A színek bemutatásáról szóló fejezete a könyvnek annyira hangulatos és érzékletes (a fordítás is), hogy úgy gondoltam, egyfajta könyvajánlóként, töredékeiben bemutatom nektek.


A szín érzéki-erkölcsi hatása

Mivel a szín az őseredeti természeti jelenségek sorában kiemelkedő helyen áll, határozott és jelentős, az erkölcsiséget közvetlenül érintő hatással van a szem szervére, melyhez leginkább kötődik. Ennek közvetítésével pedig hat a kedélyre, tekintet nélkül az anyag formájára avagy mivoltára, melynek felületén érzékeljük. Ezért a szín, ha a művészet egyik elemének tekintjük, a legmagasabb rendű esztétikai célokra használható.

Az emberek általában nagyon örülnek a színnek. A szemnek szüksége van a színre, ahogyan a fényre is szüksége van. Gondoljunk vissza az örömre, amit akkor érzünk, midőn egy borús napon a táj egyik része fölött kisüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket.

Hogy egészében érzékeltessük e jelentős hatásokat, szemünket teljesen körül kell vennünk egyetlen színnel, például egyszínű szobában kell időznünk, egy színes üvegen át kell néznünk. Ily módon aztán azonosulunk a színnel; az szemünket és szellemünket unisono hangolja.

 

A plusz oldal színei a sárga, a vörösessárga (narancs), a sárgásvörös (mínium, cinóber). Ezek kedélyünket élénkké, mozgékonnyá, törekvővé hangolják.

Sárga

Sandro Botticelli - Vénusz születése (részlet)
Sandro Botticelli – Vénusz születése (részlet)

Ez a szín áll a legközelebb a fényhez. Legmagasabb fokú tisztaságában mindig magában hordja a világosság természetét és derűs, vidám, enyhén izgató tulajdonsággal bír. Az arany, teljesen vegyítetlen állapotában új és magasrendű fogalmat ad e színről, ahogyan pompás és nemes hatást tesz az erős sárga szín is, ha csillogó selymen, például atlaszon látható.

Ha mármost ez a szín tiszta és világos állapotában kellemes és örömteli, ereje teljében viszont derűs és nemes, akkor másfelől igencsak érzékeny és nagyon kellemetlen hatást tesz, ha beszennyeződik vagy némileg a mínusz oldal felé húzódik.

Ezért a kén színében, mely zöldbe hajlik, van valami kellemetlen. Ilyen kellemetlen hatás jön létre akkor is, ha a sárga szín tisztátalan és nemtelen felületekre kerül, amilyen a közönséges szövet, a nemez és ehhez hasonlók. A tűz és az arany szép benyomása már csekély és észrevétlen elmozdulás révén is átalakul, mintha sarat látnánk, s a méltóság és gyönyör színe a szégyen, az utálat és kedvetlenség színévé alakul át.

Vörösessárga

Sir Frederic Leighton - Lángoló június
Sir Frederic Leighton – Lángoló június

Mivel semmilyen szín sem tekinthető nyugalomban lévőnek, a sárgát sűrítés és elsötétítés útján igen könnyen vörösesre fokozhatjuk és emelhetjük. A szín energiája növekszik, erőteljesebbnek és pompásabbnak mutatkozik a vörösessárgában.

Itt is érvényes mindaz, amit a sárgáról mondottunk, csak még nagyobb mértékben. A vörösessárga nyújtja tulajdonképpen szemünknek a meleg és a gyönyör érzését, mivel éppúgy képviseli a leghevesebb izzás színét, mint a lenyugvó Nap szelídebb visszfényét.

Sárgásvörös

Ahogyan a tiszta sárga igen könnyen átmegy vörösessárgába, utóbbinak sárgásvörössé fokozódását sem lehet megakadályozni. Az a kellemes, derűs érzés, amit a vörösessárga még nyújt, az elviselhetetlen erőszakig fokozódik a telített sárgásvörösben.

Az aktív oldal itt energiája teljében jelentkezik, és nem csoda, hogy energikus, egészséges, nyers emberek különös örömet lelnek e színben. Megfigyelték, hogy a vad népek mindenképpen vonzódnak hozzá. S ha kedvükre engedjük színezni a gyermekeket, nem kímélik a cinóbert és a míniumot.

Ha mereven nézünk egy teljesen sárgásvörös felületet, akkor úgy tűnik, mintha a szín valósággal a látószervünkbe fúródna. Hihetetlen megrázkódtatást idéz elő, s e hatását egészen sötét árnyalataiban is megtartja. A sárgásvörös kendő látása nyugtalanítja és haragra gerjeszti az állatokat.

Arkhip Ivanovich Kuindzhi – Vörös naplemente

A mínusz oldal színei: a kék, vöröseskék és kékesvörös.

Ezek nyugtalan, lágy és vágyódó érzésre hangolnak bennünket.

Kék

Jacob van Ruisdael - The windmill at Wijk bij Duurstede
Jacob van Ruisdael – A Wijk bij Duurstede-i szélmalom

Ahogyan a sárga mindig fényt hord magában, mondhatjuk, hogy a kék mindig valamelyes sötétséget rejt magában.

Ez a szín különös, szinte kifejezhetetlen hatást gyakorol a szemre. Mint szín, energiát jelent; ámde a mínusz oldalon található, és legtisztább formájában úgyszólván maga az ingerlő semmi. Megpillantásában valamiképp benne rejlik inger és nyugalom ellentéte. Ahogyan kéknek látjuk a magas égboltot, a távoli hegyeket, egy kék felület is egyre távolodni látszik tőlünk.

Szívesen nézzük a kéket, nem azért, mert ránk kényszeríti magát, hanem azért, mert maga után vonz minket. A kék hideg érzést kelt, ahogyan az árnyékra is emlékeztet. Kék tapétával teljesen bevont szobák tágasnak, ám voltaképpen üresnek és hidegnek tűnnek. A kék üveg szomorú fényben mutatja a tárgyakat. Nem hat visszatetszően, ha a kék némiképp részesül a plusz-oldalból. A tengerzöld éppenséggel kedves szín.

Vöröseskék

Juan Gris – Josette Gris portréja

Ahogyan igen hamar felfokozott állapotban találtuk a sárgát, a kéknél is észrevehető ugyanez a tulajdonság. A kék igen gyengéden fokozódik vörösbe, és ezáltal valamelyes hatékonyságra tesz szert, jóllehet a passzív oldalon található. Hatása azonban egészen más jellegű, mint a vörösessárgáé. Nem annyira élénkít, mint inkább nyugtalanít.
Ahogyan maga a fokozódás is feltartóztathatatlan, e színnel is mindig tovább szeretnénk haladni, ámde nem azért, hogy – mint a vörösessárgánál – folytonos tevékenység közben haladjunk előre, hanem hogy találjunk egy pontot, ahol megpihenhetünk. Erősen felhígítva lilának nevezzük e színt; ám még így is van benne valami élénkség, amelytől azonban nem lesz vidámabb.

 

Kékesvörös

Claude Monet - A Pathway in Monet's Garden
Claude Monet – Kerti út

Az említett nyugtalanság a további fokozódás során egyre növekszik, és bizonnyal kimondhatjuk, hogy egy egészen tiszta, mély kékesvörös tapéta látványa elviselhetetlen volna. Ezért van, hogy ruhánál, szalagnál vagy más díszítésnél erősen hígított és világos árnyalatban szokás használni; mivel említett természeténél fogva egészen különleges ingert kelt.

Mivelhogy a főpapság magának sajátította ki ezt a nyugtalan színt, elmondhatjuk, hogy a fokozódás szakadatlan folyamatának nyugtalan fokain feltartóztathatatlanul tör felfelé egészen a kardinálisok bíboráig.


Vörös

Jan van Eyck - Portrait of a Man
Jan van Eyck – Egy férfi portréja

Ennél az elnevezésnél távolítsunk el mindent, ami a vörösben a sárga vagy a kék benyomását kelthetné. Képzeljünk el egy egészen tiszta vöröset, egy fehér porcelántányéron megszáradt valódi kármint. E színt magas méltósága miatt többször bíbornak neveztük, holott jól tudjuk, hogy a régiek bíbora inkább a kék oldal felé hajlott.

E szín hatása éppoly egyedülálló, akárcsak a természete. Egyaránt kelt komoly és méltóságteljes, bájos és kellemes benyomást. Az előbbit sötétre sűrített, az utóbbit világosra hígított állapotban. És így egyazon színbe öltözhet az öregkor méltósága és az ifjúság szeretetreméltósága.

Az uralkodók bíborral kapcsolatos féltékenységéről sokat mesél a történelem. Az ilyen színű környezet mindig komoly és pompás.
A bíborszínű üveg félelmetes fényben mutatja a jól megvilágított tájat. Az Ítélet napján bizonyára ilyen szín árasztja majd el az Eget és a Földet.

Zöld

Georges Seurat – Lucernás Saint Denisben
Ha a sárgát és a kéket, melyeket a legelső és legegyszerűbb színeknek tekintünk vegyítjük, akkor létrejön az a szín, melyet zöldnek nevezünk.
Szemünk valóságos kielégülést talál e színben. Ha mindkét eredeti szín pontos egyensúlyban van a keverékben olyképpen, hogy nem lehet megkülönböztetni egyiket a másiktól, akkor szemünk és kedélyünk úgy pihen meg e keveréken, mint egy egyszerű színen. Nem kívánunk és nem is tudunk továbbmenni.
 

Forrás: GOETHE, Johann Wolfgang (2010) Színtan. Genius.


"Szeretnél már valamilyen pozitív változást az életedben? Akkor kezd el! Magadban keresd a forrást, az erőt, a hitet, a reménységet, és engedd, hogy az ezt szolgáló, veled született, magaddal hozott képességed működésbe tudjon lépni."Prof. Dr. Bagdy Emőke

Molnár Tímea

Hiszem, hogy kortól, nemtől függetlenül mindenkiben ott rejtőzik a vitalitás ahhoz, hogy (újra) megtalálja legbelső erőforrásait, hogy a jó megjelenés fortélyai bárki számára megtanulhatók és segítségükkel kifejezhetjük mindazt a szépséget, ami bennünk lakozik.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A Stílus mentor sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal igénybevételével elfogadod a sütik használatát. Bővebben

2015. október 1-től az EU-s jogszabályokhoz igazodva a hazai weboldalakon is kötelező tájékoztatni a látogatókat arról, ha a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.

A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal/szolgáltató helyez el a látogató számítógépén, hogy minél egyszerűbbé, és hatékonyabbá tegye a böngészést. A weboldal igénybevételével együtt elfogadod a sütik használatát. Amennyiben nem szeretnél sütiket kapni, akkor zárd be a weboldalt, vagy tiltsd le a sütiket a böngésződ beállításaiban.

Bővebb információt az Adatvédelmi nyilatkozatban olvashatsz.

Bezár