Életkorok, (szín)változások 1. rész – mi történik egyáltalán?

Az évszaktípusokkal kapcsolatban nagyon gyakran szóba kerül, hogy melyik színtípus változhat/változik meg az évek előrehaladtával? Sokféle információt találhatunk erről a kérdésről a net és a szakirodalom bugyraiban, én személy szerint úgy vélem, hogy ezen a hídon akkor érdemes átkelnünk, ha már elértünk odáig. (Inkább élvezzük ki az adottságaink jelenlegi, teljes színpompáját, ha már egyszer kezünkben van hozzá egy olyan kreatív és sokoldalú rendszer, mint az évszaktípus-besorolás.)
🙂
Eltűnődni azonban bármikor el lehet ezen a kérdésen.

Öregedés, és ami vele együtt jár

Egyénenként genetikától, életmódtól, klímától, lelki okoktól stb. függően nagyon sok minden szerepet játszik abban, hogyan is fogunk festeni húsz-harminc-negyven-ötven év múlva. (Már ha megéljük egyáltalán) Az öregedés teljesen természetes folyamat, amivel mindannyian szembesülünk, a kérdés csupán annyi, hogy mikortól és milyen mértékben?

A bőr

A bőrünk árnyalata függ a benne található festékanyag-tartalomtól, a bőrvastagságtól, a vérkeringéstől, és úgy általában az egészségügyi állapotunktól.
A bőr domináns árnyalatát a pigmentsejtek festékanyaga biztosítja, ami funkciója szerint véd minket a Nap káros ultraibolya sugárzása (UV) ellen. A festékanyag egyfajta külső pajzsként elnyeli a káros sugarakat, így azok nem hatolnak lézerként a bőr mélyebb rétegeibe, és nem okoznak visszafordíthatatlan károsodásokat a sejtjeinkben.

Pontosan ez az oka a barnulásnak: ha többet vagyunk a napon, több festékanyag termelődik, azaz vastagabb pajzs kerül ránk a káros sugárzások ellen, mivel a sötétebb bőr nagyobb védelmet is jelent egyben. (Nagyon jó és érzékletes példa erre a napfényre sötétedő szemüveglencse működése.)

Miért alakult ez így?

A kutatások szerint az emberiség ősei sötét bőrűek voltak. A népvándorlásokkal kezdődött el az eltérő éghajlati sajátosságokra választ adó, megjelenésbeli különbségek kialakulása. Minél erősebb ultraibolya sugárzásban él valaki, annál sötétebb lesz a bőrszíne. Az europid rasszba tartozók világosabb bőrszíne az egyenlítői körülményekhez képest jóval mérsékeltebb, már-már enyhe viszonylatokhoz alkalmazkodott.

A természet tökéletes egyensúlyra törekszik. Pontosan annyi védelmet épít ki a Nap káros hatása ellen, amennyit feltétlenül szükséges, de nem többet annál, ami már megakadályozná a létezésünkhöz elengedhetetlen D-vitamin bejutását a szervezetünkbe. A bőrszínünk tehát a génjeink (és az őseink letelepedési szokásai) által meghatározott tényező, ami végigkíséri az életünket.

Mi történik 30 fölött?

Egyszerűen csak minden lelassul. A regeneráció ugyanúgy, mint az alapfolyamatok.
A bőr talán a legelső, szembetűnő jelzőrendszere az öregedésnek. Ez külső és belső hatás egyben.
Mivel a napfényt nem tudjuk megkerülni, mondhatjuk, hogy élethosszig tartó fénykárosodást szenved a bőrünk, ami egy idő után megmutatkozik.  A rugalmassága, feszessége, víztartalma csökken. Elvékonyodik kissé, szárazabbá, érzékenyebbé válik. Tovább ronthat a helyzeten a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a vitamin-és vízhiány.

Összefoglalóan tehát a bőrünk vékonyabb, érzékenyebb, fakóbb, rugalmatlanabb lesz, egy kicsit a pigmentációja is “szétesik”, egyenletlenebb lesz a színe: májfoltossá, szeplőssé, foltossá, eresebbé válik stb.

A szem

A testünkben termelődő melanin nemcsak a bőrünk árnyalatát, hanem a hajunk és a szemünk színét is meghatározza. Születésünkkor azonban ez a festékanyag még hiányzik a szemünkből, így lehetséges, hogy az (europid) babák szemszíne eleinte még kékes-szürkés “acélszínű”. Azt, hogy milyen árnyalatúvá is vált majd, a melanin termelődésének megindulásán kívül a génjeink is meghatározzák.
A legtöbb kisbaba szemszíne egy éves korára megmutatkozik, de sok esetben a szemszín változása nem stagnál. Sőt! Minél “kevertebb” a szemszín, annál valószínűbb, hogy a kor előrehaladtával fakóbb, szürkébb irányba változhat. Ez a változás azonban egyirányú, hiszen a barnává vált szemszínből nem lehet többé kék.

A szemünk színe öregkorban is változhat, hiszen a szivárványhártyában is csökken a pigmentáció, amitől a szemszín fakóbbá, vagy akár teljesen szürkéssé is válhat.

A haj

A hajunk színét a festékanyagon túl meghatározza a hajszálaink vastagsága is.  (A vékony hajszál kevés festékanyaggal szőke, a vastag sok festéktartalommal fekete színű lesz.)
Gyerekkorban 7-8 éves kor körül van egy fordulópont, ami után “beáll”, általában besötétedik végleges színére a hajkorona. Ez az árnyalat viszonylag állandó marad (a napfény káros hatásai mellett) egészen a harmincas évek közepéig, amikor a legtöbb ember először szembesül az ősz szálak terjedésével.

Az őszülés

A szervezet öregedésével a hajtüszők is elöregszenek, lassul a hajszálak növekedése, vastagsága, gyengülni, vékonyodni, ritkulni kezdenek. A tápanyagellátásuk lelassul, kevesebb pigmentet tartalmaznak, így a fényük, a tapintásuk is megváltozik.
A haj festékanyaga sokkal gyorsabban “fogy”, mint máshol a szervezetünkben, egy idő után pedig teljesen le is áll. Nem termelődik több melanocita, így az újonnan kinövő hajszálainkban már nem lesz festékanyag, a hajunk pedig teljesen kifehéredik. Ez általában hatvan-hetven év körül következik be.

Az ősz hajat tehát azért látjuk fehérnek, mert egyáltalán nem tartalmaz festékanyagot, a belsejét levegő tölti ki. A hajszál nem fokozatosan kivilágosodik, vagy kifehéredik, hanem a normál színű pigmenteket tartalmazó hajszálak helyére festékmentes szálak nőnek. Az ősz (vagy mákos) haj színét tehát az eredeti és a fehér hajszálak együttese teszi, egyfajta optikai csalódás csupán attól függően, milyen arányban keverednek.

Semmi sem törvényszerű

Leszámítva talán azt, hogy mindannyian megöregszünk egyszer.
A színeink változása azonban nem érint minket egyenlően! Az erőteljesebb karakterjegyekkel rendelkező típusok (ázsiai, afrikai, mongol stb.) esetében sokkal kevésbé látványosak a felsorolt tényezők, mert a színeik állandóbbak. (Mindenki ismeri a sztereotípiát arról, hogy a távol-keleti nők 16 és 60 éves koruk között nagyjából akárhány évesek lehetnek.)
Eltérő a bennünk ketyegő “biológiai óra” is: van, aki már tizenhat évesen őszülni kezd, máson még ötvenéves korában is alig fedezhetőek fel fehér szálak.

Éppen az emberiség sokfélesége teszi különlegessé ezt a folyamatot, így nem is lehet általános és mindenkire vonatkozó igazságokat kimondani azzal kapcsolatban sem, hogy melyik évszaktípus milyen irányban fog megváltozni a kor előrehaladtával. Ezek a változások sokkal inkább lehetőségek, de nem törvényszerűségek.

Az egyes típusokra vonatkoztatva beszélünk majd ezekről a lehetőségekről a jövőben!

Forrás: minden ide vonatkozó biológiai Sulinet tananyag 🙂

Képek forrása: depositphotos.com


"Könnyű mondani a bölcset, tenni sokkal nehezebb. Hallgass tehát és cselekedj!"Szepes Mária

Molnár Tímea

Hiszem, hogy kortól, nemtől függetlenül mindenkiben ott rejtőzik a vitalitás ahhoz, hogy (újra) megtalálja legbelső erőforrásait, hogy a jó megjelenés fortélyai bárki számára megtanulhatók és segítségükkel kifejezhetjük mindazt a szépséget, ami bennünk lakozik.

“Életkorok, (szín)változások 1. rész – mi történik egyáltalán?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Timi!

    Nagyon szeretem az oldalad és rendszeresen követem. A mostani kérdésem a legújabb hajvágásom után vált aktuálissá: a hajam kb 10 évvel ezelőtt még sötétbarna volt (a tablóképemen konkrétan majdnem fekete), pár éve azonban fokozatosan “szürkül”… a szememmel együtt, ami régen barna volt, mostanában azonban elkezdett fakulni. Gondolom, ez a korral jár, de létezik, hogy a szem- és a hajszín tompulásával szép lassan átmegyek Nyár típusba (mondjuk egy sötétebb Lágy Nyárba. Korábban kapásból Télnek mondtam volna magam, bár a bőröm inkább semleges-semmilyen)? Írtál azokról az esetekről, ahol a tél-nyár elmozdulhat egymás irányába, ezért merült fel bennem a kérdés.

    Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      Köszönöm a hozzászólásodat 🙂
      Én úgy gondolom, egy Tél típus nem igazán tud annyira lefakulni, hogy egy pasztell szín bármikor is jól álljon neki.
      Tehát vagy maradsz Tél típus, vagy az is lehet, hogy valójában mindig is Lágy Nyár típus voltál. 😀

      Üdv!
      Timi

      Válasz
  2. Szia!

    Szuper cikket írtál megint 🙂

    Régóta figyelem az embereket, hogy ki melyik színtípusba tartozik illetve, hogy kinél milyen változás következik be az arcán idősebb korában. Főleg mióta fantasztikus blogodnak rendszeres olvasója lettem 🙂

    Többször megfigyeltem, hogy valakinek hiába hófehér a bőre, ami elvileg érzékeny típusba tartozik, mégis az arcbőre szinte teljesen ránctalan, valaki meg picit barnább arcszínnel is iszonyatosan ráncos. Gondolom, hogy a bőrtípus is szerepet játszik benne, hogy a száraz bőr hamarabb ráncosodik, mint a zsíros, kombinált bőr, meg az életmód…. stb., de egyre inkább afelé hajlok, hogy a ránctalan bőr esetleg színtípusunk és talán alkatunk szerint is változik.
    Hogy másként öregszik egy hideg színtípus, mint egy meleg, illetve egy alma, körte, vagy egy egyenes alkat.

    Nekem majd nagy gondom lesz, hogy idős koromban is fiatalosnak látszódjak, mert az ősz haj az én esetemben (ősz típus) nemhogy lágyítana a vonásaimon, egyszerűen slampossá, jóval idősebbé tenne.
    Nagyon várom ennek a cikknek a mélyreható boncolgatását, nagyon érdekesnek találom és igazi ritkaság is egyben!

    Válasz
    • Szia Gabriella!

      Köszi a hozzászólást! 🙂

      Valószínű, hogy a bőrtípus is nagyban befolyásolja a bőr öregedési folyamatait, kifejezetten a világos-sötét bőrszíneken felfedezhető ilyesfajta különbségre én még nem figyeltem fel, de lehetséges…

      Az alkati sajátosságok nagyon erős faktornak számítanak ebben a témakörben (körte, alma, egyenes alkat stb.), bizonyos szervi problémákra, elhízási sajátosságokra stb. hajlamosítanak is bizonyos testalkatok.

      Az ősz típusok ilyen szempontból nagyon érdekes vitatémák lehetnek, külön fogom majd tárgyalni a hideg és a meleg színtípusokat. 🙂

      Üdv!
      Timi

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A Stílus mentor sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal igénybevételével elfogadod a sütik használatát. Bővebben

2015. október 1-től az EU-s jogszabályokhoz igazodva a hazai weboldalakon is kötelező tájékoztatni a látogatókat arról, ha a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.

A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal/szolgáltató helyez el a látogató számítógépén, hogy minél egyszerűbbé, és hatékonyabbá tegye a böngészést. A weboldal igénybevételével együtt elfogadod a sütik használatát. Amennyiben nem szeretnél sütiket kapni, akkor zárd be a weboldalt, vagy tiltsd le a sütiket a böngésződ beállításaiban.

Bővebb információt az Adatvédelmi nyilatkozatban olvashatsz.

Bezár