A sminkelés úgy gondolom, hogy egy kicsit lélekbúvárkodás is. Én legalábbis igyekszem mindig megtalálni a munkában a közös nevezőt, különösen hogyha olyan vendégről van szó, akinek nem tartozik a mindennapi rutinjába a sminkelés. Nem értek egyet azokkal, akik netalán „sminkmesteri” státuszból viszik keresztül az akaratukat, bizony előfordult már, hogy azt mondtuk: mossuk le, tartsunk szünetet, gondoljuk át még egyszer. Számomra sokkal fontosabb, hogy a végeredmény ne csak egy technikás, látványos smink legyen, hanem tényleg megmutasson valamit annak a szépségéből, aki viseli. Mert mindenkinek van valami egyedi és hangsúlyozható részlet az arcán. A legnagyobb siker az, amikor látom, hogy tetszik az eredmény.
Abból, ahogy a nők magukra mosolyognak a tükörben, vagy egyszerűen csak rácsodálkoznak az „új” arcukra. Ami igazából nem is annyira új, csak eddig nem került a középpontba.
Mindemellett külön izgalmas pillanat, ha néha-néha megláthatom, meghallhatom a végeredményre megérkező férj/barát/vőlegény/apa pillantását, első mondatát. A minap láttam egy videót, melyben összevágták a világ legkülönbözőbb régióiból azon férfiak reakcióját, akik először látták meg az oltár előtt a kedvesüket. Mondanom se kell, szinte egytől egyig elsírták magukat.
Ugyan ennyire szélsőséges érzelmek egy smink látványától nem szokták elragadni a férfiakat, de a munkám során találkoztam már néhány nagyon őszinte, vicces, megható, vagy csak csodálkozó „első mondattal”, úgy gondoltam, hogy válogatok egy kisebb csokrot belőlük. (Sajnálatosan a hozzájuk fűződő kifejező mosolyokat és pillantásokat nem lehet szóban visszaadni, de talán elképzelhetők) 🙂
A Nő sminkben – férfiszemmel
Kezdjük a leggyakoribbal (és tényleg ez a leggyakoribb!)
- Gyönyörű vagy!
- Szép lettél!
- Ez igen!
- (Ide kívánkozik a kurta, jellegzetes „Nekem oké” férfi-biccentés is)
- Ezt most akkor minden reggel meg fogod csinálni holnaptól?
- Mi az a szádon? Rúzs?
- Végül is… tetszik.
- Hű… ez azt jelenti, hogy el kell gondolkodnom egy lánykérésen?
- Látom a ráncaidat. Eddig is ott voltak?
- Lehetne, hogy ezt ne mosd le?
- Akkor milyen színű is a szemed? Kék, vagy zöld?
- Minek ez a felhajtás? Szép vagy, aki meg nem látja, az idióta.
- Megcsókolhatom? Vagy most hogy lesz? (Esküvő előtt)
- Jó. Bővebben? Nagyon jó.
- Ezt tényleg te magad csináltad? Eddig is így csináltad? (Sminktanácsadás után)
- Ha neked tetszik, nekem is tetszik.
- Én eddig is mondtam, hogy gyönyörű vagy és jól áll a smink. Persze nekem nem hiszed el, neki meg igen.
- Furcsa. De azt hiszem, megszokom.
- Ez már a smink? Haha. Csak vicceltem.
- Miért nem teszik kötelezővé a vörös rúzst?
- Dögös.
- Ha így mész randizni, haza se hoznak. (Egy aggódó apa)
- Miért nem sminkeled ki magad gyakrabban?
- Hűha. Hát, hűha.
- Nekem mindenhogy gyönyörű vagy, de így is jó.
- Hmm… hogy új cuccok kellenek hozzá? És mennyibe fog ez kerülni?
- Hozzám jössz feleségül? Ja, hogy ezen már túl vagyunk.
- Fogalmam sincs. Egyelőre szokatlan.
- Jól látom, ki vagy sminkelve? Hű, ez tíz pontos, az már biztos. Hogy hogy mennyiből?
- Nem tudom mi történik itt, de nem is akarom tudni azt hiszem. (Egy édesapa zavarban)
- Mit is mondtál? Akkor az anyám is ki lett sminkelve? Őt meg fogom ismerni? (Esküvő előtt)
"A szín élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben." Johannes Itten
