Minél mélyebb rétegeit fedezzük fel a színtípusoknak, (és főként a színtulajdonságoknak), annál inkább egyértelművé válik, hogy önmagában a négyes csoportfelosztás (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) kiindulásnak, és a téma megismerésének alkalmas, de nem ad minden felmerülő kérdésünkre választ.
A négyes típusfelosztás ugyanis kevésbé foglalkozik az átmenetekkel, a semleges területekkel, a finomabb különbségekkel, a határvidéken felfedezhető karakterekkel. A négyes felosztás inkább általánosít.
Így fordulhat elő, hogy nem minden esetben lehet a segítségével teljes biztonsággal besorolni valakit a megfelelő színtípusba. Ha a négyes típusfelosztás tágabb alapelveit próbáljuk ugyanis ráerőltetni mindenkire, azt vesszük észre, hogy bizony a hibaszázalék is nagyobb lesz, mivel kevesebb választási lehetőséget nyújt.
Lássuk, ha színtípus besorolás szempontjából döntő piros/rózsaszín árnyalatokat nézzük, mit is vesz alapul a négyes besorolás?
A négyes színtípus felosztás az évszakok mindhárom színtulajdonságát egy kalap alá veszi, azaz általánosságban definiálja a Nyár típusokhoz illő babarózsaszínt, a Tél típusokhoz illő fuksziát, a Tavaszokhoz passzoló meleg rózsaszínt, vagy az Ősz típusok mélyebb lazacrózsaszínét.
Ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy nem minden, közös csoportba tartozó személy képviseli ugyanolyan arányokban az adott színtulajdonságokat. (Nem lehet minden Nyár típus egyforma értékekkel hideg, tört és világos.)
Azaz azt vehetjük észre, hogy az a bizonyos Nyár típusú babarózsaszín mégsem mutat ugyanolyan jól minden Nyár típuson! Ez a négyes típusfelosztás első, nagyobb (és feloldatlan) problémája, és éppen erre a megfigyelésre próbálnak választ adni a további altípus besorolások.
Komplexebb megközelítéssel találkozhatunk, ha a hatos felosztást nézzük:
Ebben az esetben már tagolódnak a színtulajdonságok.
Itt már inkább láthatóbbá válnak a fő típusokon belüli eltérések, hiszen a hatos felosztás a legdominánsabb karakterjegyünket próbálja definiálni. Azaz mi a legjellemzőbb ránk? A világosság? A lágyság? A hidegség? A melegség? stb.
A hatos felosztás fő kihívása, hogy a semleges típusoknál nem választja külön a hideg és a meleg oldalt, így a leginkább definiálhatóvá akkor válnak ezek a típusok, ha egy semleges rózsaszínnel/pirossal végezzük a tesztelést. Tehát olyan világos rózsaszínnel, mely se nem túl hideg, se nem túl meleg, olyan sötétvörössel, mely szintén a hideg és a meleg határára esik stb. (Leegyszerűsítve, olyan rózsaszínnel, mely egyszerre jó például egy Lágy Nyárnak és egy Lágy Ősznek is.)
Ez a megközelítés már pontosabbá teheti a színtípus meghatározást, de igazából csak arra mutat rá, hogy jó néhány átfedést láthatunk a különböző altípusok között, és igen, van az a rózsaszín, ami mindenkinek jól áll. 🙂
A tizenkettes altípus besorolás az elsődleges színtulajdonságok mellé másodlagos értékeket is egyenlő arányban vesz figyelembe, azaz: lágy típus vagyok, de a hideg, vagy a meleg? Hideg típus vagyok, de az élénk, vagy a tört? stb.
Az alábbi ábra segítségével próbáltam rávilágítani, mennyire eltérők már egy típuson belül is az ideális rózsaszínek.
(Hogy a nyári példánál maradjak: a Hideg Nyárnak nem áll rosszul, de nem a legelőnyösebb a Lágy Nyár fáradt rózsaszíne. A Lágy Nyár típust túlharsogja, és kissé sápasztja a Hideg Nyár rózsaszíne stb.)
Ha komplex rendszerként nézünk a színtípusokra, egy idő után észrevesszük, hogy közös halmazaik pusztán csak érintőlegesek, és valójában mindegyik típus külön színvilágot, külön karaktert képvisel.
A színtulajdonságok három dimenzióban változnak/változhatnak (és változnak is), így van ez az emberek színvilágával is.
Újabb és újabb finomságokat, eltéréseket figyelhetünk meg, hiszen a színek egyszerre világosodhatnak-sötétedhetnek, élénkedhetnek-lágyulhatnak, illetve válhatnak hűvösebb, vagy melegebb érzetűvé. A színtípusok rendszere a színgömb Rubik kockája. Értenünk kell a szabályszerűségeit, hogy kirakhassuk az összképet.
Természetesen a színtípus besorolás nem pusztán a rózsaszínek megfigyelésén alapszik, közel százféle árnyalatra leginkább a hasonlóságok, ismétlődések felmérése okán van szükség, hiszen egy adott színtulajdonság értékeiben minden egyes árnyalatban vissza fog köszönni. (Például a Világos Nyár színei között nem fogunk sötét árnyalatokat találni, se a kékek, se a zöldek, se a lilák stb. között.)
A kevesebből a több felé
Végezetül még egyszer tekintsünk rá a két végpontra (melyek nem is annyira végpontok, mint inkább ugyanannak a rendszernek a különböző mélységű felosztásai).
A négyes besorolás leginkább talán egy légifelvételként értelmezhető, mely elég távoli, ugyanakkor még nem mutatja meg a táj sajátosságait, egyéni jellemzőit. Minél jobban ránagyítunk egy adott területre (színhalmazra), annál összetettebbé válik a kép is, míg végül különálló részekké oszlik.
  |   |
Ha tehát valóban szeretnénk elmélyülni a színtípusok világában ne 4, hanem minimum 6, de legalább 12 különböző típusban keressük a válaszokat, akár magunkra, akár a színtulajdonságokra vonatkozóan.
Bár talán bonyolultabbnak tűnik első ránézésre, mégis, minél magabiztosabbá válik a tudásunk a színek terén, annál egyszerűbben fogunk dönteni róluk a boltokban.
🙂
"A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára." Szepes Mária
Kedves Tímea!
68 éves vagyok. Nem tudom melyik típushoz tartozom. Nagyon sokáig a zömében barna, sárga, drapp, zöld és ezek árnyalatai voltak a kedvenceim. pl. kék, piros egyáltalán nem volt a ruhatáramban. Fekete is max. nadrág vagy szoknya formájában, de nem szerettem őket.
Most, hogy már eljárt az idő felettem, meglepődve tapasztaltam, hogy egyre színesebb ruhákon akad meg a szemem, sőt meg is veszem, mert tetszik. Ami nekem is szokatlan, hogy vettem egy PINK szoknyát is, pedig soha nem volt ilyen színű ruhadarabom, de sorolhatnám a sötét,- a világoskék és a rózsaszín árnyalatait is, amik bekerültek a kollekcióimba. A hajam eredetileg gesztenyebarnának” mondott”, de még alig őszülök.. Kislányként szeplős voltam és a szemem színe zöldes barna. Nagyon nem szerettem a feltűnő, élénk színű ruhákat és most sem akarok kitűnni. Szakértőként mi lehet ennek az oka?
Nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre!
Tetszik az oldalad, szeretem az érdekes cikkeidet és témáidat. Nem sűrűn látni ilyen írásokat, mint a Tiéd.
Üdvötlettel: Simon Andrásné/ Erzsi
Kedves Erzsi!
Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, hogy tetszik az oldal, és hasznosnak találod a bejegyzéseket!
Látatlanban sajnos nem tudom megtippelni, milyen színtípusba tartozhatsz, általánosságban úgy tapasztalom, hogy ahogy az élet egyéb területein, az öltözködésünket és a színválasztásainkat is végigkísérik bizonyos korszakok.
Tudományosan bizonyított, hogy életkoronként, életszakaszonként, sőt, akár érzelmi állapotunktól függően is más és más színcsoportokhoz vonzódunk, ez többnyire tudattalan, ösztönös választás.
Másfelől nagyon fontos tényező a személyiség, van, aki egy kis megújulásra, kitörésre, vidámságra, „napfényre” vágyik az élénkebb színek használatával, feltöltekezik velük. Sokszor a régebbi elvárások, érzelmi gátak lehullása hoz el egy teljesen új korszakot, például a gyerekek kirepülése, egy válás – tehát gyökeres változások – alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az öltözködésünkről gondoltunk addig.
Érdemes tehát kicsit átgondolni, vajon számodra mit jelentenek, szimbolizálnak ezek az új színválasztások, van-e valami üzenetük a számodra, képviselnek-e valamit/valakit, amitől úgy érzed, vitalizálnak, vagy új energiákat mozgatnak meg benned? Akár azt is érdemes átgondolni, vajon régebben miért nem vonzódtál hozzájuk? Úgy érezted, nem illenek hozzád, vagy olyan munkaköröd, életstílusod volt, ami mellett nem találtad volna helyénvalónak őket?
Számtalan nézőpont áll a rendelkezésünkre, hogy egy kicsit elmerengjünk a színek pszichológiai hatásain. 🙂
Sokszor a válaszok mindvégig ott voltak az orrunk előtt, csak nem vettük észre őket.
Üdv!
Timi
Kedves Timi,
még év elején írtad az alábbi bejegyzést:
Gondoljuk tovább! Harmadlagos típusok – Tél és Nyár; ennek lesz ugye folytatása ősz (engem ez érint :-)) és tavasz elemzéssel? Már nagyon várom 🙂
Üdv,
Nóra (egy nagyon elégedett kendőpróbán „átesett” régebbi vendéged)
Szia Nóra!
Köszönöm a hozzászólásod és az emlékeztetőt, biztosan lesz folytatása az említett cikknek, a listán van!
🙂
Üdv!
Timi
Kedves Timi!
Nagyon igaz gondolatmenet! Nekem még a 12-es besoroláson is finomítani kellett, hogy megtaláljam a saját típusomat: a Lágy Nyár és a Sötét Tél között kb. félúton helyezkedek el. Most már tudom, hogy a színeim egyértelműen hidegek, lágyak és sötétek. Ennek a típusnak nem tudom, mi a neve (Sötét Lágy Nyár vagy Lágy Sötét Tél), de teljesen ösztönösen mindig a Lágy Nyár és a Sötét Tél rúzsszíneit választottam, illetve a kettő közötti (még kevertebb) árnyalatokat. Ezeket találtam vonzónak és ezek is állnak jól. Szóval ebben is megerősítést kaptam Tőled. 🙂
Köszönöm szépen!
Julcsi
Szia Julcsi!
Köszönöm a hozzászólást!
Örülök, hogy sikerül egyre pontosabban látnod a színvilágod. A lényeg (vagy a végső cél) szerintem az, hogy az ember úgymond a saját színtanácsadójává váljon. 🙂
Üdv!
Timi