Hangulatos fényt szeretnél, vagy használhatót?

Nagyon sok ízlésesen, látványosan berendezett hálószobában, fürdőszobában, gardróbszobában stb. jártam már, meghitt, rejtett világítással, de emlékeim szerint egyben sem lehetett volna teljes magabiztossággal ítéletet hozni pusztán a világításra hagyatkozva egy szín fölött naplemente után.

Szinte biztosra vehető, hogy az átlagos lakásokban nem találunk olyan szobát, ami megfelelő, funkcionális világítási körülményeket adna az öltözködéshez, sminkeléshez. Ez az apró hiányosság elég sok kellemetlenséget tud okozni a hétköznapokban, és ez a tényszerű oka, (no és a legkülönbözőbb színezetű falak és tapéták), amiért a lelkiismeretes tanácsadók minimum a természetes fényhez, vagy a saját stúdiójukhoz ragaszkodnak, ha színelemzésről van szó.


Praktikus legyen, vagy esztétikus?

A kettő nem zárja ki egymást, azonban érdemes átgondolni, hol tudnánk egy valóban színhelyes zugot kialakítani magunknak az otthonunkban? Napjainkban egy lakásban minden milliméter komoly értékkel bír, kevesen engedhetik meg maguknak például egy fésülködőasztal luxusát. Sőt, tapasztalataim szerint nagyon sokan még a teljes alakos tükör luxusát sem.

Az öltözködés kellékei, mint például egy sminkasztal, egy szobainas sokak szemében elavult, ósdi kacatoknak tűnnek, talán azért, mert manapság már nem is fordítunk igazán figyelmet a készülődésre. A nők legnagyobb százaléka a mosógép, vagy a mosdókagyló fölött pipiskedve, egy árván pislákoló mennyezeti lámpa fényében teszi fel a reggeli rúzst, vagy a szempillaspirált.
Sokan érkeznek sminktanácsadásra “csak egy kis korrektorral” az arcukon, amit valószínű, nem használnának, ha értékelhető fényviszonyban látták volna, milyen feltűnően elszíneződik a bőrükön.

Az öltözködésünk, sminkelési rutinunk sikeresebbé tételében nagyon sokat tehetünk pusztán a világítási körülmények megváltoztatásával!


Ami nem szerencsés – a túl sárgás, a túl kékes

A világítással kapcsolatban két végponttal kell foglalkozni, a vörössel és a kékkel. Minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál kékesebb érzetű, és minél alacsonyabb, annál vörösesebb, sárgásabb lesz a színe.

Mindenféle fénnyel volt már szerencsém találkozni, és azt mondhatom, hogy nem a sárgás a legrosszabb. Az extrém kékes fényt szóró spotlámpák mellett egyszerűen felismerhetetlenül elszíneződnek a ruhadarabok, mintha egy nagyon furcsa magenta-scifibe csöppentünk volna, de minimum egy gigantikus Hello Kitty univerzumban ücsörögnénk.


A sárgás műfény – melegfehér fény

Talán nincs is hazánkban meghittebb, generációkat összekovácsoló fény-élmény, mint a jó öreg, hagyományos sárgás lámpafény. Ebben nőttünk fel, ez alatt görnyedtünk az iskolapadban, álltunk a buszmegállókban, vártunk a hivatalokban… beleégett a tudatalattinkba. Nem véletlen, hogy sokan hátrahőkölnek a smink stúdióba lépve:
– Úr Isten, milyen hideg ez a fény! – holott csak természetesebb és tisztább, mint amihez hozzászoktak.

Az általunk látható színhőmérséklet mértékegysége a Kelvin fok, azaz “K”. Ez a szám jelöli, mire ne hagyjuk magunkat rádumálni a boltban, ha éppenséggel nem sárgás hangulatfényre vágyunk, amit hivatalosan 2700 és 3400 Kelvin közötti értékek jelölnek. A régi izzószálak 2800 Kelvin környékén mozogtak, ez talán ad valamilyen viszonyítási pontot.

A melegfehér fényforrásokat a leggyakrabban hangulati megvilágításnak, derengő háttérfénynek szokták javasolni a szakemberek.


A Nap bizony nem melegen süt le ránk!

A napfény kb. 5600 Kelvin értékű, logikusan ez napszaktól, időjárástól, magasságtól, földrajzi helyzettől függően változik. A napnyugta színhőmérséklete 2500 Kelvin környékére esik vissza, a hegyvidéken, a tengeren tiszta időben meg akár 10 000 Kelvin feletti értékek is lehetnek. (Ahogy a barátnőm mondja, Skandináviában mindig HD a képminőség.) 🙂

A delelő, tiszta napfény ezen a skálán meglepő módon a hidegfehér színhőmérséklet tartományába esik.
Ezt az 5600 Kelvint próbálják megközelíteni a fotóstúdiókban, a vakuk, stúdiólámpák, profi világításra alkalmas eszközök gyártásánál is.

A legtöbb gyártó pszichológiai megközelítésből kerüli a “hidegfehér”, “hidegfény” jelzőket, mert ez könnyen elriaszthatja a vásárlókat. Helyette a közérthetőbb Daylight, azaz “napfény” megnevezést alkalmazzák.

Ha tehát tiszta, egyenletes, megfelelő fényt szeretnénk, a Daylight elnevezésű fényforrásokat keressük, ezek már 5000 Kelvin feletti tartományokban világítanak. Jelenleg így tudjuk a leginkább megközelíteni a természetes fényviszonyokat.
Nem mellesleg a Daylight világítás közel 80-90%-os színhelyességű fényt biztosít, ami azt gondolom, a célnak bőven megfelelő. Efölött már csak speciális, akvarisztikai lámpákat találunk, 90-100%-os színvisszaadási értékekkel, amik alatt növényeket lehet fotoszintézisre bíztatni.

Sok helyen olvashatjuk, hogy van, akinek zavaró a hidegfehér fény, szerintem ez inkább megszokás kérdése. Ha eltöltünk néhány órát egy természetes megvilágítású környezetben, és utána belépünk egy “átlagos” melegfehér, vagy gyengén megvilágított helyiségbe, rögtön érezni és látni fogjuk a minőségbeli különbséget.

Az ideális megvilágítás akkor működik, ha észre se vesszük, nem zavarja a szemünket, nem kelt fejfájást, szorongást, nyugtalanságot, nyomasztó érzést. A Daylight fény tisztább, megnyugtatóbb, kellemes közérzetet biztosít, nem véletlenül javasolják olyan helyiségekbe, ahol napi tevékenységeket végzünk.

A Daylight lámpák utáni tartományok kb. 6500-7000 Kelvin fölöttiek, már kifejezetten kékes, északi fénnyel vonják be a szobánkat. Legyünk velük körültekintőek, meleg színek felismerésére valószínű például alkalmatlanná teszik a helyiséget. Valami oknál fogva eddig én mindig csak étkezők, konyhák megvilágításánál találkoztam ilyen fényforrásokkal, és… kicsit nekem szubjektív-furcsának hatottak a piros-zöld almák fölött.
Elképzelhetőbb mondjuk egy hangárban, egy pincében, egy csarnokban, vagy üzemben ennek a fénynek a steril, tiszta hatása.


Középtájékon a középfehér fény

A melegfény és a hidegfény közötti tartományt középfehérnek nevezik. Ez 3500-4900 Kelvint jelent, mindazok számára, akiket elriaszt a hidegfehér fényforrás.
Én próbáltam a stúdióba, mert nem lehetett éppen mást kapni a Daylight helyett, de nekem nem volt elegendő ez a középmegoldás. Tompább, erőtlenebb, melegebb volt a fényérzete.
Természetesen egy se nem túl hideg, se nem túl meleg fény sok helyre használható, ha a célunknak megfelel. Kisminkelni magunkat például szerintem már korrektül lehet egy középfehér fényű lámpa mellett is.


Válaszd a számodra megfelelő világítást!

Napjainkban mérhetetlen világítási megoldás áll a rendelkezésünkre! Egy kis utánaolvasással, felméréssel rengeteget javíthatunk akár az egész lakásunk fényérzetén, mindenképpen érdemes belevágnunk!

Természetesen van az a helyzet, mikor nincs lehetőségünk komolyabb átalakításokra, mert például kollégiumban, albérletben stb. élünk. Ilyenkor is van vészmegoldás, hiszen már egy csiptethető asztali lámpába is lehet megfelelő színhőmérsékletű égőt venni, vagy akár egy fehér esernyővel, egy fehér pauszpapírral szórtabbá is lehet alakítani egy túl éles, direkt fényt!
🙂


Amire viszont sajnos tényleg fel kell külön hívnom a figyelmet, az a világítástechnikai üzletekben uralkodó, általános, hímsoviniszta hozzáállás. Katasztrófális, de azért átvergődhető. A lámpát meg úgyis én kapcsolgatom a végén, nem igaz? 🙂


"Kérdezz önmagadtól, felelj önmagadnak." Szepes Mária

By | 2018-03-18T15:07:09+00:00 2018. február 11.|cimke: , |6 hozzászólás

A szerzőről:

Hiszem, hogy kortól, nemtől függetlenül mindenkiben ott rejtőzik a vitalitás ahhoz, hogy (újra) megtalálja legbelső erőforrásait, hogy a jó megjelenés fortélyai bárki számára megtanulhatók és segítségükkel kifejezhetjük mindazt a szépséget, ami bennünk lakozik.

6 hozzászólás

  1. Betti 2018-06-21 - 23:27 - Válasz

    Kedves Timi!

    Gondolkodtam azóta a cikken, és eszembe jutott még egy megfigyelésem (itt, Írországban). Mégpedig az, hogy sokkal ritkábban (szinte sohasem) látok maszkszerűen sminkelt arcot – most nem a smink minőségére gondolok, hanem arra, amit Mo-on gyakran láttam, és gyanítom, magam is elkövettem, miszerint csak az arc általunk jól látható részét sminkeljük, szépen körbe az arccsontig, de pl a fül, áll alatti részek kimaradnak, és jól láthatóan el is különülnek (színben) az arctól.
    Itt sem sminkel mindenki tökéletesen, de aki egyáltalán sminkel, annak nagyon szép a bőre mindenhol, nincs az a “vágásvonal” az arccsontnál.
    Nem tudom, ennek mi az oka, de el tudom képzelni, h ez is összefügg a hálószobai kozmetikai asztallal, jobb megvilágítással, az öltözködőasztal kötelező elemével, a nagy + kicsi, nagyítós tükör meglétével.

    • Molnár Tímea 2018-06-22 - 08:15 - Válasz

      Kedves Betti!

      Köszönöm a hozzászólásod!
      Valószínű igaz a megfigyelésed, hogyha van helye és megfelelően kialakított tárgyi feltétele a sminkelésnek (kisasztal, világítás, tükör) sokkal, de sokkal kisebb a valószínűsége, hogy valami félkészen marad az arcunkon. 🙂
      A másik amit én megfigyeltem, hogy nagyon sokan inkább csak kötelező rosszként alapoznak, ezért teszik a lehető legkevesebb helyre a festéket.

      Üdv!
      Timi

  2. Bernadett 2018-02-19 - 11:44 - Válasz

    Csak érintőlegesen kapcsolódik a cikkhez, de leírom, mert épp pár napja gondolkodtam el azon, mennyire tetszik Írországban az, hogy a hálószobákban szinte mindenhol van öltözködőasztal 🙂
    Vannak olyan különbségek, amelyek zavaróak magyar szemmel – a kicsi helyiségek, a szűkös (de mindig szőnyeggel, padlószőnyeggel borított!) lépcsők, a fürdőszobában a kádhoz túl közeli wc stb. De vannak olyan dolgok, amelyek – szerintem – sokkal jobbak, mint ahogy Mo-on megszoktuk. Ilyen a külön fürdőszoba (a legtöbb lakásban, még az egyszerűbbekben is). Általában van egy előszobából nyíló, nagyobb, kádas fürdőszoba, és a master bedroom-ból (szülői hálószoba) kicsi, zuhanyzós. Ez utóbbiban csak a tisztálkodáshoz szükséges dolgok vannak, amelyekhez sokszor szekrényke sincs (tusfürdő, fogkefe és tsai). A kozmetikai cikkek, hajápoláshoz szükséges eszközök stb mind a hálószobában, az öltözködőasztalon ill annak fiókjaiban, dobozkáiban vannak. Az asztalka pedig többnyire az ágy végében, közel az ablakhoz. Ezt eleinte furcsálltam, túlzott luxusnak éreztem, aztán rájöttem, milyen jó lehet kényelmesen, ülve fésülködni, sminkelni. Én nem is a világításra gondoltam először, hanem önmagában arra, hogy a fürdőszobában általában párásabb a levegő és nagyobb a tolongás 🙂

    Elnézést, tudom hogy off a hozzászólásom, igazából csak “népszerűsíteni” szerettem volna kicsit az öltözködőasztalt, szerintem nem csak azoknak jó, akik pl gyakran sminkelnek (én pl csak elvétve), szerintem már önmagában a fésülködés, hajszárítás, egy hidratáló felvitele is jobb (kényemesebb) így, ráadásul a holmik is sokkal jobban elférnek. És akkor a világításról nem is beszélve 🙂

    • Molnár Tímea 2018-02-20 - 21:51 - Válasz

      Szia Bernadett!

      Köszönöm a hozzászólásodat, egyetértek azzal, amit írsz, valóban minden szerencsésebb, mint a fürdőszobában nyomorogni, és úgy készülődni, krémezni, sminkelni stb..
      🙂
      Jó olvasni, hogy van, ahol még nem veszett ki teljesen a fésülködőasztal a napi rutinból.

      Üdv!
      Timi

  3. Vad János 2018-02-15 - 12:25 - Válasz

    Kedves Molnár Tímea!

    Érdeklődéssel olvastam cikkét.
    Csak apróság, a megvilágítás mértéke a Lux(lx), amely viszonylag jól értelmezhető az egy m2-re eső megvilágítás mértékeként.
    Ezt az adott fényforrások megadott Lumen(lm) értékből lehet átszámítani a megvilágítandó m2 alapján.
    És ehhez semmi köze nincsen az adott fényforrás Wattitásának!
    A témája megközelítése egyébként – színhőmérséklet-ügyileg – a helyén van, a világítástechnika következtetéseivel itt-ott vitatkoznék.

    • Molnár Tímea 2018-02-15 - 13:32 - Válasz

      Kedves János!

      Köszönöm a hozzászólást, és az érdemi korrigálást, igyekszem javítani, pontosítani a cikkben az ön által javasoltakat.
      (Ami irreleváns volt, azt kiszedtem.)

      Üdv!
      Timi

Hagyj üzenetet

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.