Az öltözködés MINDIG a sziluettről szól!

Mindig, nagybetűvel, és ezen alapszabály alól nincs kivétel. A sziluett minden, a legelső és legfontosabb építőköve egy ruhának, egy szettnek, egy összhatásnak. Az öltözködés ezért lehet művészet, alkotás, alakítás, faragás, formázás, és lehet nagyon-nagyon előnytelen kacska palota. Mert nem a megfelelő sziluettekkel dolgozunk.

Már a vállfán eldől

Nemrég egy visszatérő férfi vendégemmel voltunk vásárolni, rengeteg ing, pulóver, zakó, kabát, nadrág között bolyongtunk, én elől (kivételesen amikor a nő töri az utat) :D, ő mögöttem, én csak adogattam a kezébe a ruhákat. Egy idő után megjegyezte, mennyire bámulatos is figyelni, hogy folyamatosan nézem a kínálatot, átlapozok három ruhát, majd a kezébe nyomom a megfelelőt. Fogalma sincs ugyan róla, mit csinálok, de az a lényeg, hogy nem neki kell.

Mindez nem rejtély, vagy titok, vagy varázslat. Egyszerű szabász szemlélet, mert a ruha már a vállfán elárulja jellemének, küllemének, karakterének a 90%-át. A maradék 10% a próbafülkében derül ki. A hatékony vásárlás alapja, hogy olvassuk a ruhákat. Szárazon, objektíven, tényszerűen. Nem a tálalás számít, az sokadlagos. MINDIG a sziluett az első!

Külcsín és belbecs

  1. Minden ruhának van egy körvonala. Szűkülő, bővülő, egyenes, ívelt, gömbölyű, laza, hosszú, rövid, széles, szűk stb.
  2. Minden ruhának vannak belső arányai, tagozódásai, amik ismételten rengeteg információt elárulnak róluk. Van-e derékvonala? Ha igen, hova esik? Fent van, vagy lent? Hol fut a mellvarrás? Mi van elrejtve a belső szabásvonalakból, és hova? Mi van kiemelve? A dekoltázs? A hasíték? A csípő? Van-e hajtás, rakás, húzás, pliszé stb.?
  3. Minden ruha fel van ékszerezve, ezzel tovább finomodnak a súlypontjai. Felkerülnek rá a csipkék, a zsebek, a gombok, a filmnyomások, a márkajelek, a szalagok, a díszek stb.


Ne a körítés varázsoljon el minket!

A tekintet olyan könnyen elragadható. Egy gyönyörű hímzés, egy szép gyöngyözés, egy izgalmas részlet, egy látványos szín-vagy minta… Könnyedén eltereli a figyelmünket magáról a vázról. Ugyanakkor belátható, ha a testalkatunk számára előnytelen mondjuk egy V-vonalú sziluett, bármilyen csillogó dekorációval is látjuk, az a V-vonal végeredményben csak V-vonal marad rajtunk.

Előnytelen sziluettek


A testalkatodhoz igazítsd a sziluettet!

Az, hogy a testalkatunk számára milyen ruhatípusok, ruha sziluettek megfelelők, felmérhetők, kitapasztalhatók. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem csupán egyféle sziluett előnyös a számunkra, de logikusan bizonyos alkatok több formát elbírnak, mások kevesebbet.

Egy körte típus például nem kell, hogy az egész életét az A-vonal bűvöletében töltse, viszont nagyon nehéz elképzelni bármilyen lefelé elszűkülő megoldást, ami valaha is tökéletesen előnyös lesz a számára. (Viszlát, skinny farmerek!)
Van mozgástér, de érdemes elfogadni, hogy vannak sziluettek, amik akkor sem lesznek előnyösek, ha megfeszülünk.

Nincs új a Nap alatt!

A női öltözködés (jelenleg is használt) alapformái, alap-sziluettjei nagyjából az első és a második világháború időszakában kialakultak. Mivel az emberi test egy végletes, térbeli idom, és a jelenlegi életkörülmények inkább az egyszerűsítés felé mutatnak, nem várható, hogy a közeljövőben visszakanyarodnánk a két méteres abroncsok és a másfél óra alatt elkészülő nappali szettek irányába.

A divat aktuálisan egy-két körvonalat hajlamos kiemelni és előtérbe helyezni, és bombasztikus újdonságként tálalni, de leginkább azt kommunikálni, hogy mindenkinek minden sziluett előnyös, de ne dőljünk be a szemfényvesztésnek. A női mell-derék-csípő arányok elég változatlanok évszázadok óta, nem igazán lehet forradalmasítani őket.
A divat alapvetően kényelmetlen és diszfunkcionális. Inkább bízzunk egy jól bevált sziluettben, mint egy aktuális trendvonalban.

Mivel rengetegen megrajzolták már, a Google-ból hoznék egy nagyon jó összefoglalót a legáltalánosabb ruha körvonalakra. (Természetesen mindez végiggondolható nadrágok, kabátok, blézerek stb. összefüggésében is!)


A második lépés

A megfelelő sziluett kiválasztásával pusztán az alapvonalakat rajzoljuk fel a testalkatunkra, innen épül fel igazán a megjelenés.

  • Milyen a ruha anyagkaraktere – (hiába előnyös a sziluett, ha az anyaga túl vaskos a számunkra!)
  • Milyen a ruha színvilága – (hiába előnyös a sziluett, ha színében előnytelen!)
  • Milyen a ruha mintavilága – (hiába előnyös a sziluett, ha a mintavilága erősít, vagy elnyom minket!)
  • Milyen a ruha hossza, mérete, bősége – (hiába előnyös a sziluett, ha szűk, vagy bő ránk egy ruha!)
  • Milyen a ruha stílusa – (hiába előnyös a sziluett, ha stílusában nem illeszkedik a személyiségünkhöz!)

A vásárlás tulajdonképpen a sziluettek/belső struktúrák/dekoráció/anyag-és színvilág folyamatos felmérésén, és tudatos kipróbálásán alapszik. És aki odafigyel a részletekre, egy idő után már a vállfán látja, hogy érdemes-e valamit megpróbálnia, vagy sem.

Gyakorlat teszi a mestert!

Mindezt együtt, egyben látni, átlátni nagyon nehéz feladat! A tudatos, megfigyelésen és elemzésen alapuló vásárlás soha se könnyű, nagyon is fárasztó, folyamatos agymunka, és ez a nehezebbik út!

Viszont ez a fajta megközelítés hosszútávon sokkal több sikerélményt és magabiztosságot ad, hiszen a saját testalkatunk szobrászaivá válni a legizgalmasabb és legkreatívabb feladat!


"A szín élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben." Johannes Itten

A szerzőről:

Hiszem, hogy kortól, nemtől függetlenül mindenkiben ott rejtőzik a vitalitás ahhoz, hogy (újra) megtalálja legbelső erőforrásait, hogy a jó megjelenés fortélyai bárki számára megtanulhatók és segítségükkel kifejezhetjük mindazt a szépséget, ami bennünk lakozik.

22 hozzászólás

  1. J. 2018-04-24 - 10:20 - Válasz

    Kedves Timi!
    Gyakran olvaslak, de most ennek a cikknek az olvasása kapcsán merült fel bennem (nem a kérdés, mert az elég rég óta foglalkoztat), hogy megkérdezlek.
    Viszonylag magas (176cm) 40+-os vagyok, 3 éve híztam 20 kg-t, így most verem a 90-et. Mivel mindig karcsú (vagy nagyon kozel a karcsuhoz) voltam, nincs gyakorlatom a “mit-hogyan-takargassunk”-ban. A plusz súlyom 90%-a a hasamon van, így nem találok megfelelő ruhát magamnak, nem tudom, milyen fazonok állnának jól nekem.

    • Molnár Tímea 2018-04-24 - 12:35 - Válasz

      Kedves J.!

      Köszönöm a hozzászólásodat!
      Általánosságokban, látatlanban sajnos nem tudok igazán segíteni ebben a kérdésben, ha szeretnéd tisztázni az alkatodhoz illő fazonokat, színeket stb., szeretettel várlak egy személyes konzultációra!

      Üdv!
      Timi

  2. Ági 2018-02-15 - 16:17 - Válasz

    Kedves Timi!

    Erősen plus size méret vagyok (56-os), ráadásul magas is, de a legfőbb problémám, hogy az 56-os méreten belül is arányokban nagy a mellméretem. Sajnos jelenleg nem divat a mellvarrás, tehát bármelyik felsőt vagy ruhát nézem, az a ruha, amelyik a mellemnél körbeér, bizony hasban-csípőben sátorlapként lobog rajtam, bár sokszor le sem ér a csípőmig, hiszen a mellem annyit felvesz az elejéből, hogy a hasamnál lóg a felsőrész alja. Az 56-os méret ellenére megvan az enyhe homokóra vonalam, tehát ettől még tudnék jól öltözni, de a mellvarrások hiánya ezt lehetetlenné teszi. Egy egyszerű pólót is varrónővel készíttetek, ami azért nem ugyanannyiba kerül (bár tény, hogy tökéletesen rám van méretezve). Az xl-es boltokban is a “lepedő fazont” találni, pedig a nagy méret általában igényelni a mellvarrást.
    Hol tudnék normális szabásvonalú felsőket beszerezni 56-os méretben?
    Előre is köszi a választ!

    • Molnár Tímea 2018-02-15 - 17:36 - Válasz

      Kedves Ági!

      Köszönöm a hozzászólásod!
      Nincs sajnos mindenkire és minden méretre javasolható üzletkínálat itthon, plus sizenál esetleg az Ulle Popken, a CA, a Caremo, esetleg külföldi rendeléssel a Dorothy Perkins, vagy a turkálók, ami most hirtelen eszembe jut.
      De ha van jó varrónő, az kincset ér, érdemes az alapdarabokat varratni (pl: blézer, nadrág, szoknya, esetleg egybe ruha)

      Üdv!
      Timi

  3. ADA 2017-09-11 - 17:11 - Válasz

    Kedves Tímea!

    Hiánypótló a blog, nagyon tetszik.
    Mikor járkálok az üzletekben csodálkozom, hogy kire terveznek, gyártanak ruhákat.
    Hol vannak az igazán ötletes, nem kizárólag a kifutókra készült darabok? Nagyon nehéz összeválogatni a jó darabokat az ismert boltokban.

    Ada

    • Molnár Tímea 2017-09-11 - 22:18 - Válasz

      Kedves Ada!

      Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, hogy hasznosnak találod a blogot!
      Az átlagos fast-fashion kínálatból nehezebb gazdálkodni, és valóban sematikus mind fazonra, mind színvilágra nézve.
      A megfelelő darabok összeválogatása sajnos inkább évek, mint egy-két bevásárlókörút eredménye, de hosszútávon megéri tudatosan foglalkozni a ruhatárunkkal.

      Üdv!
      Timi

  4. Z 2017-08-20 - 14:13 - Válasz

    Valami ilyesmire gondoltam mint ennek a lánynak a blogján. 🙂 Én is hajlamos lettem becsábulni egyre bár azt hiszem nem a legelőnyösebb szoknyák közé sorolnám, a bloggernek sem áll jól szerintem, a méretes táska meg csak sajnos fokozza ezt a hatást. Főleg hogy alacsony.

    Én levágtam az enyém térd főlé érőre és az enyém kevéssé ilyen réteges mint a képen van. Fekete. Még nem húztam fel. Lehet én leszek az első Budapesten 😀 😀 De az is lehet benn fog csücsülni a soha nem vettem fel ruhák közt.
    link

    • Molnár Tímea 2017-08-20 - 18:11 - Válasz

      Szia!

      Majd meglátod, használod-e, a lényeg, hogy van koncepciód!
      🙂

      Üdv!
      Timi

  5. Z. 2017-08-18 - 04:47 - Válasz

    Nem tudom , majd hamarosan kiderül milyen az alkatom. De amit megfigyeltem rajtam az A vonalú ruhák , szoknyák öregesen állnak és elveszik benne az alakom. Az borzalmas ha nincs derék behúzása bár attól függ a derékrészen mennyi hely van. Minél több annál rosszabb. Eléggé olyan gitáros alkatom van a férjem szavaival élve. Ruhánál mintha nem volna derekam egy egyenes A vonalunál, szoknyánál meg olyan fura, az csak ront a helyzeten ha még merev anyagból is van az A vonalú. Zsufásit. A térdig érőek nem állnak jól, kofásitanak. Pedig divatosak ezek a csodálatos tüll szoknyák. Egyet vettem is levágtam térd főlé érőre de nem mertem még felvenni. És az olyan szoknya sem ami túl pörgős, a rakott egyenesen borzalmas bár nem is tetszenek. Abban úgy érzem magam mint egy jóllakot ballerina attól független hogy nem vagyok molett. 😀 Ezért inkább testhez simulót veszek, bővebb felsővel, laposabb cipővel, kicsit sportosabban. Nagyon nehéz megtalálnom az átmenetet. Na de majd hamarosan….:D

    • Molnár Tímea 2017-08-18 - 07:49 - Válasz

      Szia Z.!

      Köszönöm a hozzászólásod!
      Vannak ruha típusok, amik józan megfigyeléssel kizárhatók, vagy szerepelhetnek a ruhatárunkban. 🙂
      Tüllben utcán én még nem láttam nőt Budapesten, biztos előfordul. 😀 😀

      Üdv!
      Timi

  6. Niki 2017-08-08 - 19:54 - Válasz

    Kedves Timi!
    Szeretem a posztjaidat, még mindig 🙂 Fantasztikus, hogy egy-egy részlet mennyire képes átalakítani az egész megjelenést. Azt mondjuk nem értem magamon, hogy tükörben miért nem látom, ha egy fényképről ordít, hogy rossz a szabásvonal, de ez az én defektem 🙂
    Varázslat, amikor végre helyre kerül a derékvonal és magas leszek és karcsú, míg pl. egy empire szabású ruhában, alacsony és szögletes 🙂
    Shortokról tervezel írni? Szerintem lenne mit elemezni a szoknya mellett a másik nagy nyári slágeren is.

    • Molnár Tímea 2017-08-08 - 22:12 - Válasz

      Szia Niki!

      Köszönöm a hozzászólásodat! 🙂
      Azt szoktam javasolni mindenkinek, hogyha bizonytalanok vagytok a próbafülkében, mindig ki kell lépni, hogy egészben, messzebbről, két-három méterről is lássátok magatokat. Nem lehet karnyújtásnyira átlátni az egész megjelenést.
      Másfelől nagyon hasznos, ha készítetek egy szefit a tükörben. Nincs is tényszerűbb segítség az objektívnél, azonnal elárul minden apróságot. 🙂
      Én a mai napig lefotózom magam egy ruhában, ha nem vagyok biztos valami részletében. (És általában nem véletlenül, rögtön ki is ugrik a fotókon, amit még úgy-ahogy elfogadhatónak találnék a tükörben.)

      Nehéz magunkról ítélkezni ilyenkor. 🙂

      A shortokról lehet majd írok, mondjuk olyan rengeteg sok minden mondanivaló nincs róluk, leszámítva, hogy 90% túl rövid, és normálisat alig lehet kapni.
      😀 😀 😀

      Üdv!
      Timi

  7. Mandi 2017-08-07 - 16:22 - Válasz

    Kedves Timi!
    Nagyon tanulságos és érdekes cikk, bizony van mit tanulnom ezen a téren.Egyvalamit nem értek/látok.
    Csak azt szeretném kérdezni, hogy a fotókon, ahol előnytelen sziluettekre gyűjtöttél példákat, ott mi a gond a második képpel? Egy sárga miniruhás hölgy van rajta. Nem vagyok szakértő, én csak úgy látom, hogy egy jó alakú nő felvett egy miniruhát, ami megmutatja a lábait. 🙂 Mit kéne változtatni a koncepción, hogy előnyös legyen Szerinted?

    • Molnár Tímea 2017-08-07 - 19:47 - Válasz

      Szia Mandi!

      Köszönöm a hozzászólásodat! A kérdéses ruhadarab nem mondható vállalhatatlannak, viszont kevésbé hangsúlyozza a derekat, inkább csak egy sima téglalap kontúrvonalat ad.

      üdv!
      Timi

      • Mandi 2017-08-07 - 20:39 - Válasz

        Ahaaa, köszönöm! Hiába, én ilyen szempontból valószínűleg “elnézőbb” vagyok, mert nem látom még annyira, hogy ebben az alakban több lehetőség is van…Egyszerűen csak kevésbé szörnyű, mint amit nap mint nap lát az ember az utcán. (vagy esetleg saját magán egy-egy fényképen, s nem is érti utólag, hogy akkor miért vette fel azt, amit. 🙂 ) A magam esetében épp csak a napokban sikerült megállapítanom, hogy valószínűleg V-alakú vagyok, mivel kimondottan vékony vagyok, vállban vagyok a legszélesebb, mellben sem túl erős, csípőben kimondottan keskeny. Egészen idáig még ezt sem tudatosítottam magamban, hanem csak hordtam a fodrokat meg a vastag szövésű anyagokat, hogy kicsit testesebbnek tűnjek. Szóval kimondottan örülök az ilyen bejegyzéseknek (is), mert ez egy új terület, és nagyon izgalmas!

  8. Bernadett 2017-08-07 - 15:45 - Válasz

    Nagyon jó, hiánypótló írás. Pontosan az a cikk, amin ha csak felületesen átfut az ember, akkor úgy érzi, hogy ó, hát ez triviális (hiszen annyira alapvető dolgot tárgyal), de alaposan átolvasva szembesül vele, hogy aha, csak épp nagyon ritkán hívják fel a figyelmet ennyire kendőzetlenül, ennyire őszintén és lényegretörően erre a “triviális” dologra. Ami nem triviális, hanem egyszerűen alapvető fontosságú, mármint ha valakinek az a heppje, hogy szeretne csinosan öltözködni 🙂

    Én pl ezt olvasva jöttem rá, h ez az (egyik) legfőbb problémám. Az lehet, hogy Te látod a sziluettet, de én bizony csak a próbababán és saját magamon. Egy vállfán lógó, pláne vékony, laza anyagú blúzon, ruhán én nem igazán látom (a durva szélsőségeket igen, de azok tényleg durvák). Emiatt aztán ha rászánom magam a vásárlásra, akkor száz kiló ruhával vonulok be a próbafülkébe, és zavarbaejtően rossz(ul álló) szabásvonalú ruhákat kell félrepakolnom.

    (Nem vígasztal, h sok eladó sincs ezzel tisztában, pl tipikus kérdés, hogy a méret jó-e, és ha igen a válasz, akkor nem mindenki érti, h mégis miért mondom, h “nem áll jól”).

    • Molnár Tímea 2017-08-07 - 19:50 - Válasz

      Szia Bernadett!

      Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, ha hasznosnak találtad a bejegyzést!

      Valóban nem mindig egyszerű eldönteni egy ruháról a vállfán, hogy megfelelő-e, viszont vannak szabásvonalak, súlypontok, díszítések, zártságok-nyitottságok, amik a nagy számok törvénye alapján egy idő után sematikusan kizárhatók.

      Például: ha rövid a lábad, és látod, hogy egy ruha csípőhangsúlyos, nem veszed le a vállfáról.
      Ha erősebb vagy mellben, és egy bazi nagy masni csücsül a zárt felsőrészen, nem veszed le a vállfáról.
      Ha tudod, hogy a mell alatt elvágott fazonok nem előnyösek, nem veszel le empire hatású ruhát a vállfáról stb.

      Ennek a rutinnak tényleg kell egy kis idő, míg kialakul, de minél több próbán van túl az ember, annál gyorsabban tud dönteni. 🙂

      Üdv!
      Timi

  9. aritareal 2017-08-07 - 10:31 - Válasz

    Számomra ez talán a legnehezebb része az öltözködésnek, úgy érzem, még mindig nem találtam meg a nekem való szabásvonalakat. A legtöbb fazonnal elégedetlen vagyok magamon, de ha valami mégis tetszik, akkor meg a saját szememnek sem hiszek, ezért biztos, ami tuti alapon régebben én is hajlamos voltam arra, hogy zsákokba öltözzek. Aztán persze rájöttem, hogy sokkal jobb, amit az előttem hozzászóló is említett, ha a ruha finoman követi az alakot, de valahogy még nincs meg az a pár fazon, ami jól áll, és amire tudok támaszkodni. Én ugyan 38-as méret vagyok, ami nagyjából a leggyakoribb szerintem, de a kínálat, úgy érzem, így is szűkös, mert mindig csak azt a pár fazont-színt lehet kapni, ami épp divatos.

    • Molnár Tímea 2017-08-07 - 19:54 - Válasz

      Szia aritreal!

      Köszönöm a hozzászólásodat!

      Igen, a szűkös kínálatban néha érezheti úgy az ember, hogy semmi se passzol hozzá, de ha kicsit körbenézel, rájössz, hogy nagyon sok nőre nem passzol semmi… sajnos. 🙁
      Sablon kínálat, sablon szabásvonalai. Ez a fast fashion. 🙁
      A lassú víz partot mos elvén tudunk csak haladni, ha szembe jön egy előnyös sziluett.

      Üdv!
      Timi

  10. Viki 2017-08-06 - 21:51 - Válasz

    Szia Timi!

    Ez már megint egy zseniális cikk. Pont mostanában kezdem tapasztalni ennek a témának a jelentőségét. Amikor még 56-os méret voltam, nem nagyon lehetett válogatni a sziluettek között… örültem, ha volt a méretemben valamilyen ruha. Most már konfekció 46-os vagyok, és azért ez mér elég nagy választékot ad, 46-osig szinte minden üzletben megy a méret, kivéve talán a dizájner márkákat, ott talán 42, vag esetleg 44 a teteje. És mostanában azt tapasztalom, hogy nekem bizony azok a ruhák – vagy ahogy itt te fogalmazod sziluettek – állnak jól, amik követik az alakomat, és az eddigi hitemmel ellentétben nem azok, amelyek elrejtik. Nem jó semmi, ami libeg-lobog, zsákszabású, vagy A vonalú. Sokkal nagyobb darab vagyok benne, mint egy szép, nőies, kicsit karcsúsított, a most már látszó derekamat és a dekoltázsomat kicsit kiemelő darabban. Persze a ló másik oldalára sem eshetek át, nem jó semmi, ami tapad, bevág. Szóval az arany középút, olyan kell, ami finoman követi az alakomat, de nem tapad túlságosan. Nem tudom, hogy ez csak rám igaz, vagy általában mindenkire, de nekem nagyon bevált az, hogy figyelem, mi az, ami követi a saját formáimat, és nem elrejtem, hanem finoman hangsúlyozom őket. Aztán persze jöhet a következő lépés, milyen hosszú legyen, hol legyen elvágva, milyen legyen a dekoltázsa (pl. a kerek nyakkivágás rosszabb, mint a V). De az alap az, hogy milyen a sziluett, az eldönt mindent. Most már tudom, hogy miért. 🙂

    Szép estét neked,
    Viki

    • Molnár Tímea 2017-08-06 - 22:14 - Válasz

      Szia Viki!

      Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, hogy tetszett a cikk!

      Általánosságban én nem tudnék olyan női alkatot mondani, ahol előnyös lenne a körvonalak (el)dugdosása, sajnos ez sokkal több nőt jellemez, mint kellene. (Talán az alma típusoknak, a nagyon pocakosoknak előnyös lehet egy lazább szabásvonal, de még mindig messze vagyunk a bőtől, a formátlantól!)

      Szóval nagyon jól látod az irányt! Inspiráló, ha egyre több sikerélményed van a ruhaválasztásnál, csak így tovább!
      🙂

      Üdv!
      Timi

Hagyj üzenetet

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.