A színek fő tulajdonságai / alapfogalmak

A színek fő tulajdonságai / alapfogalmak 2016-12-02T00:19:43+00:00

Függetlenül a körülményektől a fejünkben mindig ugyanazon érzetek alapján kódoljuk a színeket. Ezek a színek fő jellemzői, a színezet, a telítettség és a világosság. Ezeken kívül asszociatív módon is megkülönböztetjük a színeket, például hőérzetük alapján hidegnek vagy melegnek.

A három színtulajdonság térbeli elhelyezkedését az alábbi hengeren szemléltetve tudjuk elképzelni:

szintulajdonsagok hengerSZÍNEZET
A legtisztább, legélénkebb, maximálisan telített színek a külső paláston helyezkednek el.

TELÍTETTSÉG
A telítettség értéke vízszintes síkban változik. Kifelé haladva a telítettség növekszik. A szín telítettsége azt jelöli, hogy hol helyezkedik el a külső paláston található tiszta szín és a szürke tengely között.

VILÁGOSSÁG
A henger középső tengelye mentén, függőeleg síkban változnak a színek világossági, sötétségi értékei. A felső végpont a fehér, az alsó végpont a fekete.

A szín fő jellemzője, kizárólag tiszta (telített) színt jelent és folytonos színkört alkot. (lásd fenti színkör) A színezet a szín neve, pl: vörös, kék, ibolya, sárga, zöld stb.

A szivárvány színei

A színezeti skála a napfény spektrumát követi, melyben nincsenek átmenetek, ugrások, törések, valamennyi szín egyenrangú benne.

Egy szín telítettsége attól függ, mennyi a szín szürketartalma.
A szürke jelenléte csökkenti a telítettséget. Minél kisebb a szín szürketartalma, annál élénkebb, tüzesebb a szín, és annál nagyobb a telítettsége.
Másként fogalmazva: minél távolabb helyezkedik el a szín a színgömbben a vele azonos világosságú szürkétől, annál telítettebb, és minél közelebb van a középtengelyhez, annál törtebb (annál kevesebb a színtartalma).

szintulajdonsagok telitettseg

 


Élénk, telített színek: tiszta, erőteljes színek, melyeket harsogónak, rikítónak is szoktunk nevezni. Minél telítettebb egy szín, annál figyelemfelkeltőbb.

Erős, harsány, harsogó, intenzív, izzó, ragyogó, rikító, telített, telt, tiszta, tüzes, tömény, vad, vidám

Tompa, telítetlen színek: mikor az élénk színek elveszítik a ragyogásukat, tisztaságukat. A tompa színekben mindig felfedezhető egy kis szürkés felhang, úgy tűnnek, mintha kifakultak volna.

Bágyadt, döglött, fakó, fáradt, ködös, közép, mosott, öreg, piszkos, szürkés, telítetlen, tört


Ugyanakkor a színtulajdonságokat nem csak kizárólag önmagukban érzékeljük.
Arra például, hogy mennyire látunk egy színt tisztának, vagy tompának, nagyban hatással van a szín világossági, sötétségi értéke is!

  • A világos színek telítettsége mindig alacsony, mert az összetevőkben a fehér dominál (a színtartalmuk alacsony, a fehér tartalmuk magas).
  • Hasonlóképp a sötét színek telítettsége is alacsony, mert a fekete van bennük túlsúlyban (a színtartalmuk szintén alacsony, a fekete tartalmuk magas).

szintulajdonsagok telitettsegB

Az emberi szem a különböző telítettségi változásokat másként értelmezi különböző színtartományokban is, a kutatások szerint, a sárga, a narancs és a piros esetében jobban érzékeljük a különbségeket, mint a zöld, vagy a kék tartományaiban.

A színek világossági értéke a tágy-és térlátás alapfeltétele, ezért a legfontosabb színtulajdonság számunkra.

Egy szín világossági-sötétségi értékét több tényező is befolyásolja:

  • Az, hogy a fekete, vagy a fehér végponthoz helyezkedik-e el közelebb?
  • Az, hogy önmaga tiszta, telített állapotában milyen világító ereje van?

Fekete és fehér skála

A világosítás és a sötétítés skálájának két végpontja a fehér és a fekete, közöttük találjuk a szürke különböző árnyalatait. A fekete, a fehér és valamennyi szürke tiszta állapotában semleges szín, azaz “színtelen szín”, hiszen nincs hozzákeverve semmilyen más szín.


szintulajdonsagok vilagossag

Azonos színtartalom (telítettség) mellett fekete és fehér hozzáadásával változtatjuk a szín sötétségi és világossági értékét.


Világos színek: egy szín annál világosabb, minél több fehéret keverünk hozzá. Ezt a folyamatot derítésnek nevezzük. A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatait pasztellszíneknek hívjuk, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

Derített, fályolos, gyenge, habos, halvány, krém, pasztell, lágy, lazúros, üde, vizezett, vakító

Sötét színek: egy szín annál sötétebb, minél több feketét keverünk hozzá.

Haragos, mély, komor, viharos


A tiszta színek relatív világossága

Az érzékelt világosság nem azonos az adott szín fehértartalmával, hiszen egy (fehér- és feketetartalom nélküli) tiszta színnek is van világossági értéke.


Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a sárga/zöldessárga a legvilágosabb, az ibolya/kékesibolya a legsötétebb szín. A színezet világító ereje ebben a tiszta árnyalatban a legerősebb minden esetben. Ha például a sötétebb kéket a sárgával egyforma világossági szintre próbálnánk hozni, teljesen kifakulna és erejét veszítené.
szintulajdonsagok vilagossagB

Tűzpiros és jegeskék

A legismertebb színcsoport a hideg-meleg színeké, mely asszociáción alapul. A magyarázata általában közismert: a tűzhöz, a vérhez, a naphoz kapcsolódó meleg színek a sárga, a narancs, a vörös, a bíbor. A vízhez, a jéghez, a transzcendenciához köthető színek a zöld és a kék. A citromsárga és a lila határesetek, nem sorolhatók egyértelműen egyik csoportba sem.

Hideg piros és meleg kék

Az eddig leírtakat ki kell egészítenünk egy újabb szabállyal, amit a színanalízis szempontjából nagyon fontos megértenünk: minden színnek van hideg és meleg árnyalata, attól függően, hogy milyen irányban “mozdul el” a színkörön.

Vegyük példaként a pirosat, amit meleg színként szoktunk definiálni.

– Ha a tiszta pirosat és a tiszta kéket egymás mellé tesszük, a pirosat valóban melegebbnek érzékeljük, mint a kéket.

– Azokat a pirosakat azonban, amik kékes/lilás árnyalatúak, hidegnek látjuk. Ilyen piros például a meggypiros, a bordó, burgundi stb.

– Azokat a piros árnyalatokat, amik sárgásak, narancsosak melegnek látjuk. Ilyenek például a paradicsompiros, a muskátlipiros, a tűzpiros, a mahagóni stb. A bordó és a mahagóni továbbra is a piros színtartományába tartozik, csak az előbbi a piros hidegebb, utóbbi a piros melegebb árnyalata.

A többi szín esetében is ugyanez érvényes: a vörös felé hajló sárgás/narancsos árnyalataik melegek, a kék felé hajló kékes/lilás árnyalataik hidegek lesznek. Ha ezt megjegyezzük, máris könnyebb dolgunk lesz a jövőben!


A hideg-meleg szín asszociáción alapuló, lélektani fogalom, nem függ össze a színhőmérséklettel, ami fizikai kategória. (A színhőmérséklet leggyakrabban a lakberendezés során kerülhet előtérbe, amikor kiválasztjuk, hogy milyen hőmérsékleten világító lámpatestet szeretnénk egy adott helyiségbe. Minél alacsonyabb a színhőmérséklet, annál sárgásabb a lámpa fénye, és minél magasabb, annál kékesebb.)

Az árnyalat a színezet bizonyos tulajdonságaira vonatkozik.

Az árnyalatok kifejezhetik:
– A világosság (tónus) érték változatait (sötét, világos, halvány, közép)
– A telítettséget (élénk, tüzes, rikító, fakó, szürkés)
– A hő- és ízérzethez kapcsolódó karaktert (hideg, meleg, fagylalt, fanyar)
– Az anyag- és felület jellegét (arany, bársonyos, matt)

A vörös színezet (szín) különböző árnyalatai: élénk, tompa, világos, sötét, hideg, meleg