A fény és a szín

A fény és a szín 2018-03-04T08:51:53+00:00

Sokszor azt gondoljuk, hogy a színek különálló elemei a világnak, azonban ez nem így van: a színek tulajdonképpen a szemünk és az agyunk által érzékelt belső tartalmak. Minden élőlény a maga egyedi, biológiai jellemzői alapján érzékeli a színeket.

Színkutatással számos tudomány-és iparág foglalkozik, a téma összetettségét mutatja, hányféle irányból is közelítenek hozzá:

  • A fizikus az elektromágneses rezgéseket, a prizmajelenségeket, az anyagok színét kutatja.
  • A vegyész a festékanyagok, pigmentek színtartósságát, kötőanyagait, előállítását kutatja.
  • A fiziológus a fény és a szín hatásával foglalkozik, a különböző látószervi, agyi, anatómiai területekre és funkciókra koncentrál.
  • A pszichológust a színek hatása érdekli a pszichére és a szellemre. A színszimbólika, a szubjektív színlátás, a színek és a személyiség viszonya tartozik a kutatási területei közé.
  • A művészeket a szín pszichológiai és fizikai tulajdonságai általában egyaránt foglalkoztatják. Az esztétikai és a tudományos ismeretek összefonódnak és sokrétűen jelennek meg a legkülönbözőbb művészeti ágazatokban.

Mit érzékelünk fényként?

A fény egy hullám, ami a Napból indul és a légüres térben utazik. A Föld légkörébe egyes hullámhossz tartományok bejutnak, mások megtörnek, vagy irányt változtatnak a fénytörés elvén. A napfény hullámai nem egyenletesen és egyenlő mértékben szóródnak szét a légkörben, így alakulnak ki különböző fényjelenségek (mint például a kék ég, a sarki fény, az alkonyi fény stb.) Az emberi szem az evolúció során ehhez, a légkörbe bejutó, látható tartományhoz igazodott, vagyis a napfény sajátosságaihoz.

A fény elektromágneses sugárzás

A napból érkező sugárzás csak nagyon kis szegletét érzékeljük, és fordítjuk le napfényként, színként


Az tehát, amit napfénynek nevezünk, tulajdonképpen a Földre érkező elektromágneses spektrum egy, a szemünk számára látható tartományát jelenti csupán.

Mit érzékelünk színként?

Ahhoz, hogy színeket érzékelhessünk, fényre van szükség. (Éjszaka nem sok színt látunk.)
A fény akkor válik számunkra láthatóvá, amikor valamilyen anyagba ütközik. (Például a szivárvány a napfény, és az aláhulló vízcseppek találkozásából verődik vissza.) A szín a fény összetevője, a Napból érkezik hozzánk. Mindegyik szín a saját hullámhosszán rezeg, az ibolya a legrövidebb, a vörös a leghosszabb hullámhosszúságú szín. Ha megváltoztatjuk a frekvenciát, megváltozik a szín is.

A tárgyak színét az határozza meg, hogy a rájuk eső fényből milyen hullámot és milyen arányban nyelnek el, vagy vernek vissza. Mi ezt a színkeveréket látjuk, ami természetesen függ a környezettől is.
Miért látjuk az almát pirosnak? Mert minden színt elnyel, kivéve a pirosat.


A színérzékelés folyamata

Színingernek nevezhetjük a felületekről a szemünkbe jutó fényt, mely a szem retinájában található érzékelő sejtekben (az ún. pálcákban és csapokban) színérzetet kelt. A receptorokon keresztül az információ a látóidegen keresztül az agyba jut. Az agy látóközpontjában az inger észleletté válik: a bejövő frekvenciák alapján értelmezi és meghatározza mit is látunk.

szinlatas papir

Színes papírlapokra érkező fény érzékelése

Hogy ez milyen kifinomult folyamat, jól érzékeltetik a számok: körülbebül 7 millió csap van az emberi szemben, és több százezernyi színárnyalatot vagyunk képesek megkülönböztetni.

A SZÍN

Fizikai szinten INGER A szín meghatározott hullámhosszúságú fény. A fizikai világban tőlünk függetlenül léteznek. Csak akkor válhat a fény színné, ha egy “színesen” látó élőlény nézi!
Fiziológia szinten ÉRZET A szín a szemben, a fény által keltett ingerület. A szem receptorainak válaszai a beérkező ingerekre.
Pszichológiai szinten ÉSZLELET A szín a szemből az agyba eljutó, idegpályákon futó ingerület. Az agyban, a látás központban alakul ki.

 

A színlátásunkhat több tényező is befolyásolja, úgy mint a fény hullámainak jellegzetessége, a szemünk, agyunk működése, és a szubjektív viszonyunk, érzéseink, gondolataink, hangulatunk stb. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy egy piros alma tulajdonképpen egy olyan alma, ami adott fényviszonyban számunkra piros színélményt okoz.

szinlatas alma


A színek megjelenését befolyásoló tényezők:

Fontos megértenünk, hogy a színérzékelés egyéni észlelés, amit sok tényező befolyásol, az agyunk rengeteg külső és belső információ alapján próbálja azonosítani, amit látunk. A másik ember másként is érzékelheti ugyanazt a tárgyat, sőt, a saját színérzékelésünk sem feltétlenül stagnáló.
A látás és a színérzékelés mindig összehasonlításban működik, így a színhatások viszonylagosnak nevezhetők. A természetes látvány mindig sokszínű, nem létezik önmagában álló szín, a környezet színei jelentősen módosíthatják egymást.

Külső tényezők Belső tényezők
 – a fizikai körülmények
– a megvilágítás
– a megvilágítás összetétele
– az, hogy az adott tárgy mennyi fényt ver vissza
– a tárgy felülete stb.
 – az ember fizikai állapota, betegsége, fáradtsága stb.
– a szem állapota stb.

A szín és az érzelem

A színek a tudatunkra, lelkivilágunkra, érzelmeinkre is hatást gyakorolnak, javíthatnak például a közérzetünkön, serkentik a fizikális folyamatokat (például a gyógyulást), hiszen természetes fény nélkül nincs élet. Mindegyik szín a maga egyedi karakterével hat ránk, a vörös például stimulál, a lila inspirál, a zöld közismerten megnyugtat minket. Ha szeretnénk a színek erejét kihasználni, érdemes tudatossá válnunk mindarra, hogyan is kapcsolódunk hozzájuk fizikai és lelki szinteken?

Bárki harmonikusabbá teheti a megjelenését olyan színekkel, amik a legelőnyösebbek a számára, és akár tudatosan használhatja, segítségül hívhatja őket a lakásdekoráció, az egészség, vagy az önismeret területén egyaránt.

 

A fény Wikipédia
Színlátás Wikipédia
szintan.hu
szinkommunikacio.hu

Könyv: Nemecsics Antal: Színdinamika